Ahhoz, hogy szervezetünk zavartalanul tudjon működni, az összes tápanyagra szüksége van megfelelő mennyiségben és minőségben. Egy egészséges, normál testalkatú felnőtt nő napi energiaszükséglete kb. 2100 kcal, míg férfiak esetében ez az érték kb. 2500 kcal. Ideális esetben az energiamennyiség 15%-át fehérjék, 30%-át zsírok, míg a maradék 55%-át szénhidrátok alkotják. A szélsőségektől mentes, vegyes táplálkozással megvalósítható mind a fenti arányok biztosítása, mind a szükséges mennyiségű vitamin és ásványi anyag bevitele, ezáltal a hiánybetegségek megelőzése, elkerülése.
A szélsőségektől mentes, vegyes táplálkozás azt jelenti, hogy mindenféle élelmiszer fogyasztása megengedett (sőt egyeseké nélkülözhetetlen is). Ideális esetben tehát a mindenki által egészségesnek tartott zöldségek és gyümölcsök fogyasztása mellett étrendünk tartalmaz tejterméket, húst, halat, tojást, gabonaféléket, cereáliákat, hüvelyeseket, olajos magvakat, főző, és kenőzsiradékot, valamint a vegyes táplálkozásban mindezek mellett még az édesipari termékek is helyet kapnak.Természetesen az egyes élelmiszerfajták fogyasztásának a gyakorisága és mennyisége más és más. Például a zöldségeket, gyümölcsöket és tejtermékeket ajánlatos minden nap fogyasztani, halat legalább hetente 1-szer, tojásból heti 3 db-ot, édességet heti 2-3 alkalommal.
Az édességfogyasztással kapcsolatos kérdőjelek leggyakrabban a gyermekek étkezése kapcsán merülnek fel. Eltiltani őket nem érdemes az édességtől, ugyanis náluk a tiltás még inkább felkelti a vágyat és az érdeklődést – mint tudjuk, a tiltott gyümölcs a legfinomabb. Az édességek fogyasztása ésszerű határokon belül egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású (tornaóra, játék, kerékpározás, edzés) gyermek esetében is beilleszthető az étrendbe.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes táplálás után rögtön édességekkel kell etetni a gyermekeket, de egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édesség, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás, vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye a táplálkozásban. Egy kis odafigyeléssel megalkotható a főétkezések és az édesség fogyasztás közötti egyensúly.
Ha a gyermek a szülőktől csak erőteljes tiltást kap az édesség fogyasztással kapcsolatban, akkor az oviban, iskolában, játszótéren, stb. a társainál lévő édességet fogja megkóstolni, illetve a zsebpénzét is ezekre fogja költeni a szülők háta mögött.
Fontos, hogy az édességek lehetőleg ne főétkezések helyett kerüljenek fogyasztásra, hanem inkább étkezések (pl. ebéd) után, zárófogásként, desszertként, és egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, 1 szelet sütemény. Fontos az is, hogy az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak 1-2 alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében.
A csokoládé számos, az egészség szempontjából előnyös hatású összetevőt tartalmaz. Ezek közül leginkább az antioxidánsok figyelemre méltóak: nekik köszönhető, hogy a csoki és kakaó kis mennyiségben való fogyasztása hozzájárulhat a szív-érrendszer egészségének fenntartásához. Hogy ez a hatás érvényesülhessen, érdemes jó minőségű, magas kakaótartalmú termékeket választani, és valóban visszafogott mértékben fogyasztani őket, a hozzájuk adott cukor és magas kalóriatartalmuk ugyanis ellensúlyozza a pozitívumaikat.
A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvakban (mandula, mogyoró) található számos ásványi anyag, vitamin, telítetlen zsírsav és rost mind fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdagok B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. A B-vitaminok létfontosságúak az idegrendszer működésének biztosításához; az E-vitamin hatékony antioxidáns, és kedvező hatása van az immunrendszerre; a réz – ami a csokiban is megtalálható – pedig elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. Az olajos magvak ezen értékes anyagok mellett számottevő mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot is.
A tejes édességek – túrórudi, gyümölcsjoghurtok, túrókrémek, stb. – előnye, hogy a gyerekek fejlődése számára fontos fehérjéket tartalmaznak. Ezek kétségkívül egészségesebbek, mint a csoki, vagy a fehér lisztből készült édes sütik, ugyanakkor az egészség látszata csapdát is jelent, hiszen a hozzájuk adagolt cukor miatt a natúr tejtermékeknél jóval egészségtelenebbek, fogyasztásukban ezért mértéket kell tartani. Gyümölcsjoghurtból jobb megoldás lehet a házi készítésű: a natúr joghurthoz egyszerűen adjuk hozzá a kívánt gyümölcsöt, és cukor nélkül – vagy minimális mennyiségű barna cukorral – keverjük el.
A kekszfélék sok kisgyermek étrendjének képezik fontos részét: ezekből érdemes a töltetlen, illetve teljes kiőrlésű gabonából készülteket választani. A sütemények között jobb alternatívát jelentenek azok, amelyek a tészta és a krém mellett gyümölcsöt és/vagy olajos magvakat tartalmaznak.
A széles választéknak köszönhetően ma már az édességek között olyanokat is találhatunk, amelyek egyes diétára szoruló betegségekben is fogyaszthatóak (pl. diabetikus csokoládé).
Manapság szinte már majdnem minden élelmiszerfajta, illetve összetevő képes allergiát kiváltani, arra hajlamos egyénekben. Az allergiákat okozó élelmiszerek között is vannak olyanok, amelyeket az élelmiszeripar (köztük az édesipari termékeket gyártók is) felhasználhat termékeik előállítása során. Ilyen pl. a szója, tejpor, liszt, földimogyoró, adalékanyagok.
Az ételallergiásoknak a mindennapi táplálkozás mellett az édességek kiválasztásában is körültekintőnek kell lenniük. Vannak ugyanis olyan, az élelmiszeripar (köztük az édesipari termékeket gyártók) által felhasznált összetevők, például a szója, a tejpor vagy a földimogyoró, amik sok termékben előfordulnak – még ha csak nyomokban is. Ezt a csomagoláson mindenképp fel kell tüntetni, az összetevők listáját tehát mindig érdemes elolvasni, ha allergiás számára vásárolunk édességet.