A csökkentett cukorfogyasztás önmagában nem elég
Meglepõ eredményeket tartalmaz az 2003 és 2004 között zajlott OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés). A vizsgálat megállapította, hogy a cukorból származó energia aránya a férfiak táplálkozásában átlagosan 7,9, a nõkében 8,6 százalék volt, azaz alacsonyabb értéket mutatott, mint a nemzetközi ajánlások: a napi teljes energiabevitel 10%-ánál kisebbet. Ez az érték az 1992-1994 között zajlott kutatásban 13,8 %, illetve 16,7 % volt, tehát az elmúlt tíz évben a hozzáadott cukorfogyasztás megközelítõen a felére csökkent Magyarországon. Az OLEF-ben a férfiak csaknem 60 %-a, míg a nõk majdnem fele volt túlsúlyos. Ezek az eredmények hasonlóak az 1992-1994 között végzett vizsgálatban.
A vizsgálat megerõsíti azokat a vélekedéseket, miszerint a nem megfelelõ táplálkozás mellett többek között a megváltozott – egyre inkább helyhez kötött – életmód, a televíziózásra fordított jelentõs idõ és a testmozgás hiánya befolyásolja nagymértékben az elhízást. A túlsúly megelõzésére fókuszáló programoknak a fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózás csökkentésére kell fõleg a hangsúlyt helyezni.
Kevesebb tévét, több mozgást! Nemrégiben kanadai tudósok elemezték 34 ország 137.593 gyermekének adatait 10-16 éves korukban. A túlsúlyosság elõfordulását vizsgálták az étkezési szokásokkal, valamint a fizikai aktivitással összefüggésben. A legtöbb túlsúlyos, elhízott gyermeket Máltán (25,4% túlsúlyos 7,9% elhízott), illetve az Amerikai Egyesült Államokban találták (25,1% és 6,8%), szemben Litvániával (5,1%, 0,4%), valamint Lettországgal (5,9% és 0,5%). Az elhízás mértéke magasabb volt ÉszakAmerikában, Angliában, és a délnyugat európai országokban.
A legtöbb országban a fizikai aktivitás szintje alacsonyabb, míg a TV nézéssel eltöltött idõ magasabb volt az elhízott gyerekeknél, összehasonlítva normál testsúlyú társaikkal. Nagyon érdekes összefüggést találtak a résztvevõ országok 91%-ában: a túlsúlyos gyerekek kevesebb édességet fogyasztottak, mint azok, akiknek nem volt testsúlyproblémájuk. A túlsúly nem mutatott összefüggést a gyümölcsés zöldségfogyasztással, az elfogyasztott üdítõital mennyiségével, sem a számítógép elõtt töltött idõvel.
A kutatók megállapították, hogy az elhízás megelõzését célzó programoknak fõleg a fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózással töltött idõ csökkentésére kell fókuszálni.
Az étkezési gyakoriság és a gyermekkori elhízás
Egy 2001-2002-ben folytatott vizsgálatban 4370, 5-6 éves német gyermek adatait elemezték. A szülõk által kitöltött kérdõív értékelése alapján a gyermekek körében meghatározták a nemés korspecifikus testtömegindexet, és ez alapján megállapították az elhízás mértékét. A kérdõív legtöbb kérdése az étkezések gyakoriságára vonatkozott.
Az elhízás mértéke összefüggésben állt az étkezések gyakoriságával. 4,2% volt az elhízottak aránya azon gyermekek körében, akik háromszor, vagy háromnál kevesebbszer étkeztek, 2,8% azok között, akik naponta 4 alkalommal táplálkoztak. Akik legalább ötször étkeztek egy nap, azoknak csupán 1,7%-uk volt elhízott. Az étkezési gyakoriság nem volt összefüggésben a szocioökonómiai helyzetükkel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy több kalóriát fogyasztottak, hanem azt, hogy a napi kalóriamennyiséget többszöri étkezésre osztották el. A német kutatócsoport tehát megállapította, hogy gyermekek esetében a gyakori étkezés pozitívan befolyásolja az elhízás kialakulásának megelõzését.
Egy portugál kutatócsoport 79,5 éves gyermeket vizsgált 2002 októbere és 2003 júniusa között. 2274 lánynak és 2237 fiúnak mérték meg a magasságát és a testtömegét. A szülõkkel egy kérdõívet töltettek ki, amely egészségi állapotukat tudakolta. Meghatározták a kor, valamint a nemspecifikus elhízás mértékét a testtömegindex alapján. Az eredmények szerint a gyermekkori elhízás mértéke összefüggésben állt a televízió elõtt eltöltött órák számával, a szülõk elhízásának mértékével, valamint az édesanya terhesség alatti túlsúlyosságával, és a gyermek születési súlyával. A kutatók megállapították, hogy minél kevesebb idõt töltött a gyermek alvással, annál nagyobb esélye volt a túlsúly kialakulására.
Emelett összefüggést mutattak ki a szülõk iskolai végzettsége, a család mérete és az elhízás között (a magasabb végzettségû szülõk gyermekei, valamint a nagycsaládban élõk kevésbé voltak túlsúlyosak). A vizsgálat eredményeként a tudósok megállapították, hogy az elhízás megelõzésére vonatkozó ismeretek oktatását korábban kell elkezdeni azoknál a családoknál, akiknél fennállnak ezek a rizikófaktorok.
Egy Angliában végzett felmérés azt vizsgálta, milyen kihatással lehet a gyermekkorban televíziózással eltöltött idõ a felnõtt évekre. Több mint 10.000 személy szokásait követték gyermekkoruktól és kontrollálták 5, 10 és 30 évesen. A hétvégeken televíziózással eltöltött idõ mennyisége összefüggésben állt az elhízás mértékével. Kimutatták, hogy minden egyes plusz óra, melyet a gyerekek tvnézéssel töltenek, 7 százalékkal növeli az esélyét annak, hogy 30 éves korukra elhízott felnõttekké váljanak. Az elhízás megelõzését korai gyermekkorban kell elkezdeni, csökkentve az ülõ életmóddal járó szokásokat.
Nézze meg az EgészségPláza termékeit!
/A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele/