2024. December 18. szerda
Zsírban oldódó vitaminok -  A-vitamin -  D3-vitamin -  E-vitamin -  K1 és K2-vitaminok -  Vízben oldódó vitaminok -  B1-vitamin (tiamin) -  B2-vitamin (riboflavin) -  E-vitamin (alfa-tokoferol) -  B5-vitamin (pantoténsav) -  B6-vitamin (piridoxin) -  B12-vitamin (cianokobalamin, hidroxikobalamin) -  Folsav (pteroilglutaminsav) -  H-vitamin (biotin) -  C-vitamin (aszkorbinsav) -  Pótoljuk, ha hiányzik!

   Fogyókúrázóknak: Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

A vitaminok a gyermek szervezetében is az életfolyamatok szabályozásában vesznek részt, így hatással vannak a szervezel összes működésére. A gyermek megfelelő vitaminellátottságát alapvetően az teszi különlegesen fontossá, hogy az esetleges hiányállapot végső soron a gyermek növekedését, fejlődését érinti károsan. Ennek az általános és hosszú távú következményei pedig könnyen beláthatók.


E-vitamin

(alfa-tokoferol) A tokoferolok – melyek közül a legaktívabb az alfa-tokoferol – úgynevezett antioxidáns hatású anyagok, azaz semlegesítik a káros hatású szabad gyököket és védik a sejthártya épségét. Hiányuk többek között idegrendszeri zavarokat és a nemi érés után terméketlenséget okozhat. E-vitamin-hiány elsősorban újszülött korban fordul elő, de felléphet rosszul táplált gyermekeknél is későbbi életkorban.

A napi szükséget: 1 éves korig 3-4 mg (ugyanennyi NE),
2-3 éves korban 5 mg,
4-6 éves korban 6 mg,
7-10 éves korban 7 mg,
11-14 éves korban 8 mg,
15 év felett fiúknál 10 mg, lányoknál 12 mg.

Bár az E-vitamin is zsírban oldódó, nagyobb dózisok (napi több száz mg) adása, tartós szedése sem okoz túladagolást.

A táplálkozásban jó E-vitaminforrások a növényi olajok, a zöld növények, a gabonafélék csírája. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin-tartalma nagyban függ a takarmányozástól.

K1 és K2-vitaminok

(fillokinon, menakinon) A K-vitaminokat a szervezetben a bélbaktériumok szintetizálják. Nélkülözhetetlenek egyes véralvadási faktorok képzéséhez és a csontszövet kalciumkötéséhez. Hiányukban véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel. Különösen veszélyeztetettek a K-vitamin-hiányra az anyatejjel táplált újszülöttek, mert ennek alacsony a K-vitamin-tartalma, és ekkor a vitamint előállító baktériumflóra még hiányzik a bélből. Ezért kapnak újabban az újszülöttek életük első heteiben K-vitamint. A későbbi életkorokban elsősorban a csökkent étrendi bevitel okozhat hiányt.

A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 5 mg,
7-12 hónapos korban 10 mg,
1-3 éves korban 15 mg,
4-6 éves korban 20 mg,
7-10 éves korban 30 mg,
11-14 éves korban 45 mg,
15 év felett fiúknál 65 mg, lányoknál 55 mg.

A K-vitamin csak igen nagy adagokban okoz túladagolásos tüneteket. Napi 1-2 mg-ot meg nem haladó bevitel mellett túladagolásra nem kell számítani.

A táplálkozásban jó K-vitamin-források a tejtermékek, a káposzta, a saláta, a paraj, a brokkoli és a máj.


A cikk folytatódik - 2/5. oldal
« első‹ előző1.  |  2.  |  3.  |  4.  |  5.  |  következő ›utolsó »
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés