(alfa-tokoferol) A tokoferolok – melyek közül a legaktívabb az alfa-tokoferol – úgynevezett antioxidáns hatású anyagok, azaz semlegesítik a káros hatású szabad gyököket és védik a sejthártya épségét. Hiányuk többek között idegrendszeri zavarokat és a nemi érés után terméketlenséget okozhat. E-vitamin-hiány elsősorban újszülött korban fordul elő, de felléphet rosszul táplált gyermekeknél is későbbi életkorban.
A napi szükséget: 1 éves korig 3-4 mg (ugyanennyi NE),
2-3 éves korban 5 mg,
4-6 éves korban 6 mg,
7-10 éves korban 7 mg,
11-14 éves korban 8 mg,
15 év felett fiúknál 10 mg, lányoknál 12 mg.
Bár az E-vitamin is zsírban oldódó, nagyobb dózisok (napi több száz mg) adása, tartós szedése sem okoz túladagolást.
A táplálkozásban jó E-vitaminforrások a növényi olajok, a zöld növények, a gabonafélék csírája. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin-tartalma nagyban függ a takarmányozástól.
(fillokinon, menakinon) A K-vitaminokat a szervezetben a bélbaktériumok szintetizálják. Nélkülözhetetlenek egyes véralvadási faktorok képzéséhez és a csontszövet kalciumkötéséhez. Hiányukban véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel. Különösen veszélyeztetettek a K-vitamin-hiányra az anyatejjel táplált újszülöttek, mert ennek alacsony a K-vitamin-tartalma, és ekkor a vitamint előállító baktériumflóra még hiányzik a bélből. Ezért kapnak újabban az újszülöttek életük első heteiben K-vitamint. A későbbi életkorokban elsősorban a csökkent étrendi bevitel okozhat hiányt.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 5 mg,
7-12 hónapos korban 10 mg,
1-3 éves korban 15 mg,
4-6 éves korban 20 mg,
7-10 éves korban 30 mg,
11-14 éves korban 45 mg,
15 év felett fiúknál 65 mg, lányoknál 55 mg.
A K-vitamin csak igen nagy adagokban okoz túladagolásos tüneteket. Napi 1-2 mg-ot meg nem haladó bevitel mellett túladagolásra nem kell számítani.
A táplálkozásban jó K-vitamin-források a tejtermékek, a káposzta, a saláta, a paraj, a brokkoli és a máj.