Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A karácsonyi finomság nemzetenként más és más, de közös vonásként megemlíthető, hogy a méz, az aszalt vagy kandírozott, illetve száraz termésű gyümölcsök, a csokoládé és egyes fűszerek (vanília, fahéj, gyömbér, szegfűszeg) szinte mindegyik nemzet ünnepi finomságaiban megtalálhatóak.
A méz energiatartalma hasonló a cukoréhoz, de a legnagyobb különbség köztük az, hogy a méz egyes vitaminokból (pl. B1, B2, B6, C-vitamin) és ásványi anyagokból (pl. kálium, kalcium, magnézium, foszfor) is tartalmaz említésre méltó mennyiséget. A 15-20 százaléknyi víztartalom mellett kb. 80% szénhidrátot tartalmaz, amelynek több mint a fele gyümölcscukor (fruktóz).
A mézeskalács Magyarországon is ismert és kedvelt karácsonyi édesség, ínycsiklandó illata mindenkit ünnepi hangulatba hoz, elkészítésében az egész család részt vehet. A kész mézeskalácsokat – azonkívül, hogy jóízűen elfogyasztjuk – használhatjuk karácsonyfadíszként, sőt apró ajándékként is átadhatjuk szeretteinknek.
A mézeskalácshoz hasonló mézes puszedlit csokoládéba mártogatva még ízletesebbé, ünnepibbé tehetjük. A mézeskalács jellemző ízesítője a dió, csokoládé, fahéj, szegfűszeg és citromhéj. A mézes sütemények nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél (lengyel, olasz, norvég) is kedveltek a karácsonyi ünnepek alatt.
------------------------------------------------------HIRDETÉS------------------------------------------- 
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:
38 800 Ft HELYETT 15 990 Ft!
Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A karácsonyi desszertek jellemző fűszerei a vanília, fahéj, gyömbér, szegfűszeg, citrom, sáfrány, ánizs, amelyeket Magyarországon is ismernek és használnak a háziasszonyok. Némelyik kiváló ízesítője a gyümölcsös ételeknek, húsoknak, italoknak. E fűszerek illata szintén hozzájárul az ünnepi hangulat megteremtéséhez.
A karácsonyi desszertekben a gyümölcsök közül elsősorban az aszalt (vízelvonással tartósított) és kandírozott (cukorban tartósított), valamint a száraz termésű gyümölcsök kerülnek felhasználásra. Az aszalt és kandírozott gyümölcsök esetén érdemes figyelembe venni, hogy a nyers gyümölcshöz képest magas az energia- és szénhidráttartalmuk. Ezeket a gyümölcsöket elsősorban Angliában, Franciaországban használják, de a németek karácsonyi desszertjeinek (az ún. Stollennek és a gyümölcskenyérnek is.) alkotói. A kandírozott gyümölcsöket az olaszok is előszeretettel használják például a Panettone nevű sütemény készítése során.
A száraztermésűek közül a mandula, a mogyoró, a dió, és a gesztenye a leginkább kedvelt. A száraztermésűek (a gesztenye kivételével) jellemzője a magas zsírtartalom (50-65g/100g) és alacsony szénhidráttartalom (7-12g/100g). Táplálkozás-élettani szempontból azonban fontosak, mivel jelentős mennyiségű B1, B2, B6, C-vitamint, niacint, valamint káliumot, kalciumot és magnéziumot és rezet tartalmaznak. Ezen kívül nem elhanyagolható előnyük, hogy sütemények töltelékeként nagyon ízletesek.
A gesztenye az előzőekkel ellentétben alacsony zsírtartalmú (1,5g/100g), és magasabb szénhidráttartalmú (33g/100g). Energiatartalma is alacsonyabb, kb. 160 kcal/100g, míg a dió, mogyoró és mandula esetében ez az érték 610-670 kcal/100g.
A száraztermésűek számos nemzet karácsonyi desszertjében szerepelnek, kezdve a sort a magyarok által kedvelt bejglivel. Megtalálhatóak a dánok karácsonyi tejberizsében, a német gyümölcskenyérben, az olaszok mandulatortájában, valamint a Roccocco keksz, a Pan Papato, a Panforte és a Torrone nevű süteményeikben. A mandulás desszertek a skandináv országokban is kedvelt ünnepi csemegék, pl. a svéd mandulatorta, vagy a norvég mézeskalács, karácsonyi tallér, és aprósütemény szintén nélkülözhetetlen karácsonyi desszertek az említett országokban.
A csokoládé egyes formái szintén megtalálhatóak a karácsonyi jelképek között. Ide tartozik például a csokimikulás, karácsonyfadíszek, szaloncukrok. Karácsony idején a csokoládé ezenkívül, mint ajándék és desszertalkotó is fontos szerepet játszik.
A csokoládéban a makrotápanyagok közül a szénhidrát található meg legnagyobb mennyiségben (57-62g/100g), ami gyors felszívódásának köszönhetően rövid időn belül energiát szolgáltat a szervezet számára.
A csokoládék esetében, ugyanúgy, mint a többi élelmiszer esetében is az egyes termékek, fajták között vannak különbségek, mind minőségi, mind táplálkozás-élettani szempontból. A különféle csokoládék közül táplálkozás-élettani szempontból azonban mindenképp a magas kakaótartalmú étcsokoládé nevezhető a legértékesebbnek, mivel magas a magnézium- és réztartalma, antioxidáns hatású polifenolokat tartalmaz; és annak ellenére, hogy telített zsírsavakat is tartalmaz, nem emeli a koleszterinszintet. Egyéb hatásai közül a legismertebbek: a szerotoninszint-növekedés miatt örömforrásnak tartják, enyhe koffeintartalma miatt élénkítő hatása is lehet.
Ugyanúgy, mint a többi édesség esetében, a csokoládét is főétkezés után, hetente csak 12 alkalommal fogyasszuk, és egyszerre, csak egy kis szeletnyit (kb. 30g) együnk belőle. Ily módon fogyasztva, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem kell testtömeg-növekedéstől tartanunk. A karácsonyi desszertek készítése során a csokoládét felhasználhatjuk, pl. a mézeskalács ízesítőjeként, a mézes puszedli bevonataként. Híres a franciák karácsonyi süteménye, a csokoládés fatörzs, valamint a németek gyümölcskenyere, amelyhez a csokoládé is felhasználható. A csokoládét az olaszok is felhasználják a Pan Papato és a Torrone nevű ünnepi desszertjeikhez, valamint a svédek a gyömbéres sütemény készítése során.
A karácsonyi desszertek közül Magyarországon a szaloncukor a legjellemzőbb, ami tulajdonképpen a karácsonyhoz kötött hagyományos, szemenként csomagolt édesipari termék, amit az évnek csakis ebben az időszakában találunk meg az üzletekben.
A reformkor idején a lakások szalonjaiban állították fel a karácsonyfát, és a fán lévő csomagolt cukorkák emiatt kapták a szaloncukor nevet. A Monarchia óta magyar specialitásnak tekinthető, a többi országban nem igazán ismerik, vagy ha ismerik is, inkább csak fogyasztják, és nem díszítik vele a karácsonyfát. A távoli országokban csak az ott élő magyarok használják ezt a különleges karácsonyi csemegét. Régebben a szegényebb családokban a háziasszonyok maguk készítették, mivel a cukrászdákban készített szaloncukrok drágák voltak; a századfordulón beindult a csokoládé és a cukorkák tömegtermelése, és a szaloncukor fogyasztása is gyorsan elterjedt.
A csokoládébevonatú szaloncukor ma már számtalan ízvariációban létezik. A szaloncukor, amellett, hogy a karácsonyfa díszítője, finom desszert is. Az ünnepek alatt a fa alá külön kis kosárba, vagy tálba is tehetünk belőle, hogy az ne kelljen a fáról leszedegetni. Csomagolása lehetővé teszi, hogy egyszerre ne együnk túlzott mennyiséget belőle, csak 1-2 szemet.
Mivel sokféle ízű létezik, és sok esetben a család minden tagjának más-más a kedvence, érdemes 1-2 praktikát alkalmazni, hogy ne kelljen családonként 5-10 kilót megvenni. Vásároljunk kimért szaloncukrokból ízenként néhány dekát, összefoghatunk barátokkal vagy más családokkal, s a többféle ízesítésű kilós kiszerelésű szaloncukrokból vegyes ízesítésű csomagokat állíthatunk össze magunknak, vásároljunk dobozos vagy zacskós kiszerelésűek közül olyanokat, amelyek vegyes ízű szaloncukrokat tartalmaznak.
/A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele/
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
