
Az afrodiziákum szó eredete a tenger habjaiból kiemelkedett csodás és izgató istennő, Aphrodité mítoszához kapcsolódik. Az istennő csodálatos varázsövéhez hasonló hatású szereket nevezték el afrodiziákumnak, amiben:

„Benne volt minden varázs:
Benne volt a szerelem és szerelmi vágy és
Szerelmes csevegés,
Amely már gyakran elvette bölcs férfiak eszét”.
Aphrodité egy vulvához hasonló kagylóban látta meg a napvilágot, így azt az egész világon a női nemi szerv jelképeként tartják számon. A kagyló elvitte őt egészen Ciprus partjáig, ahol a tengerből kikelve, a szárazföldön léptei nyomán csodálatos virágok és fák fakadtak. Ezek a növények (kékvirágú lótusz, mirtusz, gránátalma, menta) ettől fogva Aphroditének hódoltak, és szerelmi szerként vonultak be a köztudatba, így hát fokozzák a szerelmi lázat, a lankadt férfiasságot, csakúgy, mint a kagyló és a legtöbb puhatestű állat. A kagylók és csigák húsát afrodiziákumként fogyasztják, vázukból pedig a női szeméremtest szimbólumaként mágikus tárgyak, varázserejű amulettek készülnek. Az osztrigának például mind a mai napig nemi vágyat serkentő hatást tulajdonítanak. Casanova állítólag naponta vagy negyvenet evett meg belőle.
Van, ahol az impotencia, és a frigiditás ellen alkalmazzák az afrozidiákumokat, máshol, mint például az indiai szubkontinensen a már meglévő nemi vágy fokozására, a házasélet újabb és újabb gyönyörökkel való gazdagítására. A gyönyört hajszoló férfiak potencianövelő szerként használták, hogy időben meghosszabbítsák az erekciót, és ismételt működésre serkentsék a nemi szervet. Egyesek olyan eszközt kerestek bennük, amelytől felhevülhetnek a frigid nők, engedékennyé válhatnak a nemi élettől berzenkedők, az örömtelenek előtt pedig feltárulhat az erotika és a szexualitás világa. Innen már csak rövid út vezetett a szerelmi varázslás felé, mikor is titokban alkalmazták, hogy az érintettek tudta nélkül hassanak azok testi szerelem iránti vágyára.
Az emberiség története folyamán nemcsak a táplálkozásra és gyógyászatra alkalmas növényeket fedezte fel, hanem olyan, legtöbbször hallucinogén fajtákat is, amelyek biztosították a kapcsolatot isteneikkel és a láthatatlan természetfeletti erőkkel. Ezek a szent növények azonban számos olyan mellékhatással is rendelkeztek, mint például a nemi vágy serkentése vagy a rendkívül erős erekció. A legtöbb ősi kultúrában termékenységi rítusokhoz használták az afrodiziákumokat, melynek során a szexuális aktus szentté vált.
Egyes növénycsaládokban gyakoribbak az afrodisztikus fajok, leginkább a csucsorfélék (Solanaceae) tagjai között, ahova olyan egzotikus növények tartoznak, mint a nadragulya, mandragóra, vagy a beléndek. A történelem leghíresebb afrodiziákumának, a régi árják szoma néven ismert szerének sajnos nyoma veszett, és az ókorban ugyancsak rendkívüli hírnévnek örvendő mólü nevű szerelmi vágykeltőt szintén nem lehetett egyértelműen beazonosítani.

Az állatvilágból származó leghíresebb és talán a legrégebb óta ismert afrodiziákum a kőrisbogár. Hiába léptek fel súlyos mellékhatások (heregyulladás, dizentéria), Marokkóban és Mexikóban még ma is kaphatók a belőle készült szerelmi varázsszerek. Alkalmazása nagyon veszélyes, mivel a bogár teste 0,25-0,55 százalék kantaridint tartalmaz, amiből 30 mg halálos adag egy felnőtt részére. Sok olyan szerelmes pusztult el nyomorultul kedvese karjaiban, aki a bogárból készült szer erőteljes hatását akarta élvezni. A nünükék családjába tartozó rovar gerjesztő hatása tehát rendkívül kétes.
Vannak persze sokkal ártalmatlanabb fajok is, mint például a germán szerelemistennő szent állata a cserebogár, aminek elfogyasztása szintén garantálta a sikert. Szerelmi bájitalokat készítésénél a legelterjedtebb szokás bármilyen állat nemi szervének a feldolgozása, illetve a fallikus képzeteket hordozó testrészek, mint az agancsok, szarvak, vagy az orrszarvúak tülkeinek porrá törése.
Az ásványok, drágakövek mágikus erejében való hit különleges megjelenési formájukon, ritkaságukon, drágaságukon, vagy elérhetetlenségükön alapul. A nyakban hordott amulettek a szegényebb emberek varázsszerei voltak, míg a gazdagabbak már akár borban vagy ecetben keverhették el méregdrága, szétzúzott drágaköveiket. A kövek, ásványok afrodisztikus hatásának van tudományos magyarázata is. Az emberi szervezet számára bizonyos ásványi nyersanyagok életfontosságúak, míg a cink és a magnézium például „felügyeli” a nemi szervek működését. Beszerzésük pedig jóval egyszerűbb annál, mintha porrá tört gyöngyöt vagy kagylóhéjat kellene keresnünk.