De nem csupán a divat miatt süttetjük a hasunkat. A szakemberek szerint a napozás és a barna bőr iránti olthatatlan vágyunknak mélyebb, lelki okai is vannak. Számos, a témával foglalkozó pszichológus szerint a napozás, mint szabadidős tevékenység gyakran az új kapcsolatok kialakításának igényével is összefügg. Ilyenkor a szokottnál nyitottabbak vagyunk, könnyebben és gyorsabban kötünk ismeretségeket, jobban kihasználjuk a helyzetek kínálta flörtölési lehetőségeket. A napbarnított, egymás testét pásztázó fiatalok zöme azonban ritkán gondol arra, hogy a napsugár öregít a legjobban és leggyorsabban, s amit ma úgy tűnik, ingyen kapnak a természettől, annak az árát később esetleg kamatostul kell visszafizetniük.
Szögezzük le: nem a napfénnyel általában van a gond. A napfényre minden porcikánknak szüksége van, még a lelkünknek is. Nem véletlen, hogy egy olyan északi országban, mint Finnország, ahol az évi napsütéses órák száma meglehetősen alacsony, az emberek sokkal gyakrabban szenvednek a depressziótól, mint az életvidám, napsütötte mediterráneumban. Nehéz hát elhinnünk, hogy ez az éltető erő, a ragyogó Nap akár komoly veszélyforrás is lehet! Pedig így van.
A Földünket 15-35 km magasságban körülvevő óriás napernyő, az ózonpajzs létfontosságú a földi élet szempontjából. Ez a vékony és mint ahogy mára kiderült sérülékeny légköri réteg védelmezi a bolygónkon élő sok milliárd élőlényt a nap káros sugaraitól. A gigantikus napernyő azonban az elmúlt évtizedekben foszladozni kezdett és napjainkra nagymértékben elvékonyodott ahogy mondani szokás kilyukadt. Ezért a folyamatért mi magunk, pontosabban az általunk használt CFC (kloro-fluoro-karbon) gáz is felelős, amit korábban széles körben használtak hajtógázként a háztartási, kozmetikai spray-kben, valamint kedvező tulajdonságú hűtőközegként a frizsiderekben. (A légkörbe emelkedő gáznemű CFC-fény hatására elbomlott, s reakcióba lépve a magasban található ózonnal azt folyamatosan pusztította.) A lyuk kiterjedése egyes mérések szerint megközelíti az Egyesült Államok méretét, s ezen a résen keresztül ma már olyan káros sugarak (pl. az UVC-sugarak) is elérik a Föld felszínt, melyek korábban soha. Megváltozott a Földre jutó sugarak aránya és összetétele ezáltal, ma más a Nap biológiai hatása, mint az korábban volt. A földet érő napfény sugarai három fő csoportba sorolhatók:
• Infravörös tartomány, ez melegíti fel a vizeket és a levegőt.
• Látható fény tartománya. A Földet elérő napsugarak döntő többsége tartozik ide.
• Ultraibolya tartomány. (UV) Mindenekelőtt ez hat a bőrre.
Az ultraibolya (UV) sugarakat az egyre rövidülő hullámhosszuk alapján a szakemberek további három tartományra osztják, az UVC (200-280 nm), az UVB (280-315 nm) és az UVA (315-400 nm) sugarakra. A legrövidebb UVC-sugarakat az ózonréteg (már, ahol még ép) döntő többségükben elnyeli, ezért nem érik el a Földet.
Az UVB azonban már eléri a felszínt, sőt a sugárzás mértéke egyes adatok szerint évente két százalékkal emelkedik. Az UVB-sugaraknak köszönhetjük a leégést és a DNS láncot károsító hatása révén a rosszindulatú daganatok kialakulásában is szerepet játszik, amellett hogy ismert az immunrendszert gyengítő hatása is.
A harmadik és egyben leghosszabb tartományba eső UVA-sugarak teszik a bőrt a fényre érzékennyé. Az UVA-sugarakat sokáig "jó" sugaraknak, azaz a bőrre veszélytelennek tartották, ám a további kutatások kimutatták, hogy hatásukra szabad gyökök keletkeznek a szervezetben. Az UVA-sugarak okozzák a bőr un. "fényöregedését" is, ami nem azonos a természetes öregedéssel. Fényöregedés folyamatának azt a jelenséget nevezik, amikor az UVA-sugarak hatására a bőr mélyebb rétegeiben olyan visszafordíthatatlan károsodás következik be, amelynek következtében a bőr elveszti rugalmasságát, víztartalmát, megvastagszik, a ráncok elmélyülnek. A fényöregedés hatása csak évek múltán jelentkezik, azonban a védelem nélkül napon töltött órák, napok hatása mind-mind összeadódik. Az UVA okozta fényöregedési folyamat visszafordíthatatlansága miatt is javasolja nagyon sok bőrgyógyász, hogy lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjunk a tűző, erős napon.
A Nap káros sugarai ellen valamennyi élőlény kénytelen védekezni valamilyen formában. Mi emberek meglehet védtelennek tűnünk a tollat/szőrt növesztő állatokkal összehasonlítva, de azért nekünk is van valami a tarsolyunkban, ami több-kevesebb oltalommal szolgál számunkra.
A bőr sejtjei képesek bizonyos fokú regenerálódásra, a napsugaraknak által károsított, sérült DNS-eket a szervezet az éjszakai pihenők alatt igyekszik kijavítani. A regenerálódási folyamatnak azonban vannak korlátai is, a megújulni képtelen sejtek rendszerint elhalnak, vagy ami veszélyesebb, módosult formában élnek tovább. Immunrendszerünk figyel ezekre a károsodott sejtekre, s mint idegen elemeket elpusztítja azokat, hogy osztódva később ne okozhassanak rákos megbetegedéseket.
Sajnos az imént leírt védelmi vonal korántsem tökéletes, különösen a megváltozott sugárzási körülmények hatásait kompenzálja nehezen.
Fényvédő krém, tej, spray, olaj
Bőrünk egészségének megóvásához az egyik legfontosabb és legkézenfekvőbb tanács az, hogy ne menjünk a napra olyankor, amikor az a leghevesebben tűz. Számos szakember szerint fedetlen testtel egyáltalán nem tanácsos a napra menni. Ez azonban sok napimádó szemében túlságosan nagy áldozat lenne, ezért számukra az tanácsolható, hogy legalább a legmelegebb 11től 15 óráig tartó időszakot töltsék naptól védett helyen. Ez a figyelmeztetés fokozottan igaz a vízpartokon, magaslati helyeken, de erős fényvisszaverő tulajdonságokkal bír a homok, a jég és a beton is, sőt jó, ha fejben tartjuk, hogy az UV-sugarak többsége a vízen is áthalad.
Ha mégis napsütötte helyre merészkednénk, szenteljünk figyelmet öltözékünknek is. A kalap, a világos színű ruha, a napszemüveg viselése mind-mind csökkenti a visszafordíthatatlan elváltozások esélyét.
A fokozott verejtékezés is a védekezést szolgálja, az izzadságban ugyanis természetes fényszűrő anyag termelődik, mindez azonban nem elegendő, napozószerekre is szükségünk van. A legjobb, ha mindent bekenünk, ami a ruhából kilátszik.
A bőr védelmét és a napozás időtartamát a bőrtípushoz kell igazítani. A lassúbb, kíméletesebb bámulás tartósabb és kevésbé káros. A nap ultraibolya sugarai 20%-ban még a ruhán is áthatolnak, így erős napsugárzásban nem mindig elég a blúz vagy ing nyújtotta védelem. Szerencsére ma már nagyon sokféle, magas fényvédő faktorú napozószer kapható. A jó napozószerek a fény okozta károsodást megelőzik, csökkentik, miközben elősegítik a bőr bámulását, pótolják a napozás során elvesztett zsír- és vízveszteséget, a bőrt hidratálják és táplálják.
A fényvédő krémek hatásmechanizmusa kétféle lehet, vagy elnyelik, vagy visszaverik, szétszórják az UV-sugárzást.
Mik ezek a dobozokon is feltüntetett faktorok? A fényvédő faktorok azt mutatják, hogy az adott készítmény használatával hányszorosára nő a veszély nélkül napon tölthető idő. Aki 15 percet bír károsodás, leégés nélkül a napon tölteni, az egy 16-os faktorú krémet használva ezt az időt elvileg 4 órára tornászhatja fel. Azért csak elvileg, mert a gyakorlatban ez általában kevesebb. Fontos tudnunk, hogy az újrakrémezés nem növeli duplájára a védelmi időt, s még a legmagasabb faktorszámú krém alkalmazása mellett is ér minket valamennyi sugárterhelés, ezért a huzamosabb időt a szabadban töltve, még bekenve is lebarnulunk.
Az egyszerű alkalmazás érdekében (és a különböző ízlésekre való tekintettel) a fényvédőket különböző formákban (olaj, tej, spray) hozzák forgalomba, amelyeket 20-30 perccel a napozás előtt kell egyenletesen felkenni. A fénynek leginkább kitett bőrterületek, mint az orr, a vállak, gyakoribb ápolást igényelnek, ahogy az ajkak finom bőre is külön védelmet igényel. Lehetőleg vízálló termékeket használunk, a ma kapható termékek, többsége ilyen. Ezek jobban tapadnak a bőrhöz, rövid úszás, fürdés során csak egy kis részük mosódik le a bőrünkről, ezért ritkábban is kell utánkrémezni. (Bár "vízálló", ennek ellenére ne feledkezzünk meg arról, hogy a napozószereket fürdéskor sűrűbben kell használni.) A patikákban kapható tiszta kakaóvaj ugyan kiváló bőrrokon zsírozóanyag, de az UV-sugárzás ellen nem nyújt védelmet. Napozás után tusoljunk le, majd kenjük be bőrünket hidratáló balzsammal, zselével!
A csecsemők számára a nyári napsütés egyenesen tiltott dolog. A nyárból nekik bőven elegendő egy kellemes, árnyékos hely. A nagyobb gyerekeket már nehezebb a hűs lombok alatt vagy a szobákban tartani, ők viseljenek kalapot, trikót, de alaposan bekrémezve se szaladgáljanak sokáig a tűző napon. Nagyon kell ügyelni a világos bőrű, szőke vagy vörös hajú gyerekekre, mert náluk a leégés gyorsabban bekövetkezik és mindig nagyon fájdalmas. (Feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha gyermekeknél a teljes bőrfelszín több mint öt százaléka leégett. Ez nagyobb gyereknél egy teljes kar, csecsemőnél, kisgyereknél az alsókar.)
A gyermekek UV-sugarak elleni védelme azért is rendkívül fontos, mert bőrük tízszer vékonyabb a felnőttekénél. Bőrük csupán kb. 15 éves koruk körül vastagodik meg annyira, hogy kellőképpen védjen a nap sugarai ellen.
Ezt megelőzően a sejtek regenerációja sem működik megfelelően, ezért a bőr alá hatoló káros sugarak nagyon könnyen komolyan megégethetik a kicsiket. A kereskedelemben azonban már kaphatók speciális gyermekek számára kifejlesztett, többnyire vízálló és homoklepergető (!) tulajdonságú, különböző allergizáló anyagoktól mentes fényvédők is. Ezek különösen jó fedőképességű és magas faktorszámú szerek, melyek egyaránt védenek az UVA- és UVB-tartományokban.
Még előttünk az egész nyár, sokunk előtt az egész évben várt szabadság. Kár lenne elrontani a nyaralást egy figyelmetlenségből bekövetkező csúnya és fájdalmas leégéssel. A jó, bőrtípusunknak megfelelő napozószer legalább olyan fontos, mint a nagy gonddal kiválasztott fürdőruha. Ha a strandra indul, egyiket se hagyja otthon.