Az ólom igen ritkán okoz halálos mérgezést, de tünetei súlyosak lehetnek: sápadtság a vérszegénység miatt, hasi görcsök, hányás, vesekárosodás, fejfájás, tanulási zavarok, bizonytalan járás, gyengeség, izomgörcsök, depresszió, eszméletvesztés és idegrendszeri görcsök, kóma.
Mitől jön létre az ólommérgezés?
Pár éve sokat olvashattunk arról a településről, ahol a felnőttek használt akkumulátorokat bontottak szét, s a környezetben élő gyermekek kisebb-nagyobb mértékben ólommérgezést szenvedtek. Egy csecsemő bele is halt a mérgezésbe. Tudnunk kell, hogy a 2 éves kor alattiak fokozottabban érzékenyek erre az anyagra, sajnos ezért hal meg minden negyedik ólommérgezett kisgyermek. Míg a felnőttek bélrendszere a tápcsatornába került nehézfémnek csak 5-10%-át szívja fel, addig a gyermekeknél ez az arány megközelíti az 50%-ot!
Az ólomtartalmú benzingőz a forgalmas autóutak mellett élőket érintő mérgezési forrás. A levegőben szálló, ólommal szennyezett por belélegezve, az ételekre rátelepedve, esetleg a vízbe (kerti kút) bejutva közvetlenül mérgezi az embert. Már csak ezért sem szabad mosás, feldolgozás nélkül fogyasztani az utak mentén termelt zöldség és gyümölcsféléket. Ez utóbbiak közül is csak a vastag héjú terméseket (narancs, banán) érdemes megvásárolni az útszéli zöldségestől.
Talán nem is gondolnánk, hogy az ólommázas kerámiák különösen hosszabb ideig teát tárolva bennük szintén mérgezés forrásai lehetnek. Az ólom a csontokban raktározódik, s később onnan fokozatosan felszabadulva állandóan magasan tartja a vér ólomtartalmát.
Vérképvizsgálat az ólomszint meghatározásával deríthet fényt a mérgezésre, s annak súlyosságára. Szerencsére nagyrészt visszafordíthatók a fent felsorolt elváltozások. Kezelésként magas kalcium- és foszfortartalmú diéta (sok tej), D-vitamin adása javasolt az orvos által alkalmazott gyógyszerek mellett.
Sajnos egyes vidékeken még napjainkban is újságlapokat (egy részük ólomtartalmú) használnak toalettpapírként. Ezen maradi tisztálkodási technika segítségével közvetlenül jut a vérkeringésbe mérgező anyag, ha a végbélnyílás sérült, vérzésre hajlamos (pl. aranyeres csomó miatt). Könyvet, újságot természetesen nyugodtan olvashatunk, attól nem kapunk ólommérgezést, de a gyermeknek ne engedjük szájába venni a játék ólomkatonát!
Az ólom a táplálékba kerülő legmérgezőbb anyagok közé tartozik. Mivel a szervezet csak lassan választja ki, veszélyesen nagy mennyiségben halmozódhat fel a szövetekben.
Az ólom (szájon át, illetve kipufogógázok belégzésével történő) szervezetbe jutását gyerekeknél összefüggésbe hozták a magatartászavarokkal és a gyenge tanulmányi eredménnyel.
Újabb kutatási eredmények szerint az ólom kalcium-, cink-, és vashiányt válthat ki a szervezetben.
A régi vízvezetékcsövek is veszélyesek
A régebben épült házak ólomból készült vízvezetékcsövei és a rézcsövek összeerősítésére használt ólomtartalmú forrasztóanyagai is szennyezhetik a csapvizet, különösen olyan vidékeken, ahol a vezetékes víz lágy. Ehhez elég, ha a víz egész éjszaka az ólomcsőben áll, ezért célszerű reggel, az első használat előtt néhány percig folyatni a hidegvízcsapot. Az ólom könnyebben oldódik fel a meleg vízben, mint a hidegben, ezért mindig hideg vizet használjunk főzéshez, tea- és kávékészítéshez.