Ha a torokfájás nem múlik el pár nap alatt, hanem erősödik vagy egyéb tünetek is jelentkeznek, akkor kóros állapotról van szó:
-torok-, illetve mandulagyulladás alakult ki,
-felső vagy alsó légúti fertőzés zajlik,
-egyéb ok, pl. daganat, idegen test nyelése (halszálka stb.) áll a háttérben.
Akár a skarlát: torokgyulladás, mandulagyulladás
Nézzük először is a torok-, illetve mandulagyulladást! Tünetei: a hirtelen kezdődő torokfájás, láz, rossz közérzet, émelygés, fejfájás, vörös-duzzadt garat váladékképződéssel vagy anélkül, vörös-duzzadt (esetleg fehér foltos) mandulák, érzékeny nyaki nyirokcsomók. A kórokozók leggyakrabban baktériumok vagy vírusok.
A váladékképződéssel járó torokgyulladás leggyakoribb kórokozói az A-csoportú béta-hemolitikus Streptococcusok.. Ha ez a baktérium egy speciális toxint termel, az arra fogékony egyénben skarlát (vörheny) alakul ki. A "Streptococcus-torok" jellemzője: hirtelen láz, torokfájás, nyelési fájdalom, érzékeny nyaki nyirokcsomók, rossz közérzet, émelygés. Gyermekeknél hányás, görcsrohamok is előfordulhatnak. A garat, a lágyszájpad és a mandulák vörösek, duzzadtak, olykor gennyes váladék látható. A bőrön szétszórtan pír észlelhető, mely a lágyéki és hónalji területen kifejezett, és nyomásra elhalványodik. Finom hámlás hátrahagyásával néhány nap alatt gyógyul.
Amiért fontos beszélnünk róla és kezelni is kell, az a lehetséges szövődmények súlyossága: pl. orrmelléküreg-gyulladás, középfülgyulladás, nyaki nyirokcsomók gennyesedése, valamint a reumás láz (szívbelhártya-gyulladás!), továbbá ízületi és vesegyulladás.
Felső-alsó légúti fertőzések esetén már egyéb tünetek is megjelennek a torokfájás mellett, így pl. az orrban viszketés érzése, orrdugulás, orrfolyás, garatgyulladás, légcső, gégeés hörghurut. Az orrnyálkahártya gyulladása ráterjedhet a szem kötőhártyájára és a könnymirigyre, azok gyulladását eredményezve. A társuló fejfájást pedig az orrmelléküregek, az arcüreg nyálkahártyájának gyulladása okozza. A bevezető felsőlégúti tüneteket a köztudatban meghűlésnek nevezzük. Tudnunk kell viszont, hogy leggyakrabban vírusok okozzák. Előfordulhat persze bakteriális fertőzés is, vagy a vírusfertőzés másodlagos fertőzése.
A torokfájást gyakran meghűlés okozza, amit köhögés is kísér. A köhögés a légutak tisztán tartását is szolgálja, ezért igen fontos reflex. Csillapítani csak akkor kell, ha száraz, kínzó, a beteget kimerítő köhögésről van szó, egyébként inkább az úgynevezett köptetőket kell előnyben részesíteni. Ezek fokozzák a produktív köhögést, így elősegítik a váladék gyorsabb távozását.
A torokfájás egyéb okai: daganatok, idegen testek stb. Ilyenkor speciális tünetek, pl. köhögés, véres köpet, tartós nyelési nehezítettség hívja fel a figyelmet. Vagy gondoljunk csak a horkolás következtében kiszáradt nyálkahártyára, amikor is betegség nem áll a háttérben, de allergiás eredetű is lehet a torokfájás, az időszaktól függően.
Először is vegyük számba az egyéb tüneteket, mérjük meg lázunkat, keressük az okokat (pl. munkahelyi megbeszélés füstös környezetben; a gyerek a hideg téli időben rohangált és kiabált az udvaron; köhögés fennáll-e; ettünk-e előtte halat; a kisgyermek nem nyelt-e le egy apró játékot stb.). Amennyiben nincs láz, nincs különösebb egyéb tünet, egy-két napot várhatunk is. Ha rosszabbodik az állapot vagy további tünetek is jelentkeznek, mindenféleképpen forduljunk orvoshoz. Az ő feladata eldönteni, milyen kezelés szükséges.
Bevált módszer a meleg tea, a méz fogyasztása, a láz- és fájdalomcsillapítás. Felnőttek számára már jól ismertek és széles körben elterjedtek az úgynevezett szopogató tabletták, melyek torokfertőtlenítő és fájdalomcsillapító hatásúak is egyben. Gyermekeknek, főleg kisebbeknek, nem ajánlottak. Ismeretesek azonban más torokfertőtlenítő folyadékok is, szintén felnőttek számára.
A homeopátia akut és krónikus torokfájás esetére is megoldást kínál, akár vírus, akár baktérium okozza a panaszokat. Felsőlégúti fertőzések – mandula-, torok- és gégegyulladás – esetén a homeopátiás készítmények gyulladásgátló hatású összetevőik révén segítenek a tünetek megszüntetésében.
Arról, hogy kell-e antibiotikumot szednünk vagy sem, döntsön háziorvosunk.