Életveszélyes vérrögök az erekben
Vérrögök kialakulhatnak mind az artériákban, mind a vénákban. Előbbi esetben a célszervben elhalás, infarktus /szívinfarktus/ stroke következhet be, míg a második esetben mélyvénás trombózis, tüdőembólia. Bár a két fajta trombózis kialakulásában más-más folyamatok és okok játszanak szerepet, ám az mindenképpen közös bennük: hogy megfelelő odafigyeléssel és prevencióval a tragédia gyakran elkerülhető.
Meseszép kézműves MONSZUN szappan ünnepi kiadásban > > >
Trombofília szűrés
A trombofília genetikailag fokozott trombózis-készséget takar. A legismertebb ilyen állapot a Leiden mutáció, a protrombin gén mutáció az MTHFR mutáció, a kevés, vagy hibás antithrombin 3 jelenléte, a Protein S/C csökkenése, a VIII-s alvadási faktor és a homocisztein szint magas volta Attól függően, hogy az adott mutációt csak az egyik vagy mindkét szülőtől örököljük, beszélhetünk hetero-és homozigóta formáról (ez utóbbi veszélyesebb). Hogy kiderüljön, az illető szenved-e valamilyen trombofíliában, arra ma már létezik szűrés, ami egy egyszerű vérvétellel jár. Erre leginkább akkor van szükség, ha a páciensnél vagy a családjában előfordult már trombózis, de érdemes hormonális fogamzásgátló szedése és versenysportolás megkezdése előtt is elvégeztetni.
Állatbolondoknak egyedi és gyönyörű karácsonyi meglepetés>>>
Bizonyos betegségek esetén is szükség van véralvadásgátlásra
Vannak olyan betegségek, állapotok, melyek fennállása esetén is nagyobb eséllyel alakulhatnak ki vérrögök. Ilyen pl. a cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, lupus anticoagulans jelenléte, antifoszfolipid szindróma, súlyos visszértágulatok, valamint bizonyos daganatok (és a kezelésükhöz használt gyógyszerek). Fokozza a rizikót továbbá a szív-és érrendszeri betegségek, a pitvarfibrilláció, valamint a hosszú fekvés, gipszrögzítés, nagyobb műtétek, balesetek, terhesség, hormonális fogamzásgátlás (természetesen az okok felsorolása nem teljes). Mivel ezen állapotok mind növelik a trombózis rizikóját, érdemes szakemberhez fordulni, aki eldönti, van-e szükség véralvadásgátlásra prevenció gyanánt. Amennyiben a páciens betartja orvosa utasításait, úgy nagyobb eséllyel lehet megelőzni a trombózist - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.
Korábbi trombózis után vajon megfelelő az INR értéke?
A régi típusú véralvadásgátlóknál rendszeres INR ellenőrzésre van szükség (2-3 közt az ideális a legtöbb esetben), és ez alapján állítja be a szakember a megfelelő dózist. Amennyiben az érték a fokozott alvadékonyság felé csúszik -INR 2 alatti-, úgy könnyen ismételt trombózis következhet be. Éppen ezért fontos időről-időre az INR vizsgálata, és ha valamiért nem lehet kellően beállítani, úgy érdemes új típusú antikoagulánsra (NOAC) váltani, ahol nincs szükség INR ellenőrzésére, ráadásul nem kell étel-és gyógyszer kölcsönhatástól sem tartani.
Megfelelő életmód is fontos a megelőzéshez
Természetesen az életmód is óriási szerepet játszik abban, hogy valakinél kialakul-e trombózis vagy sem. Elég csak arra gondolni, hogy hány betegséget gerjeszthet az, ha valaki egészségtelenül táplálkozik, túlsúlyos, dohányzik és mozgásszegény életmódot folytat. Ez közvetett és közvetlen hatással is van a vérrögökre, mivel pl. a kevés folyadék fogyasztása és az inaktivitás hozzájárul a vér pangásához, ami meleg ágya a vérrögöknek. Emellett olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint a súlyos visszértágulatok, a cukorbetegség és a magas vérnyomás, melyek – ahogy már említettük- jelentősen megnövelik a trombózis rizikóját. Éppen ezért a megelőzésben igen fontos szerepe van az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres testmozgásnak, szükség esetén a kompressziós harisnya viselésének, valamint a dohányzásról való leszokásnak.