Tüdőfibrózis: amikor nehéz levegőt venni

A normális tüdőszövet egy rugalmas szivacshoz hasonló. A tüdőfibrózisban (más néven tüdőhegedésben) szenvedő betegnél a tartós gyulladás hatására a tüdőszövet hegesedik, veszít rugalmasságából, kemény lesz, ezért nehezebb lesz az oxigén átjutása a keringés felé. A tüdőfibrózis többféle betegség része lehet, de szerencsére a ritka betegségek közé tartozik. A manapság gyakrabban emlegetett, csak a tüdőt érintő, ismeretlen eredetű tüdőhegesedést idiopathiás tüdőfibrózisnak nevezzük (rövidítve: IPF), ami nem gyakori betegség: 10 beteg/100.000 lakos/év. Többnyire középkorú vagy idősebb betegeknél fordul elő, de megjelenhet fiatalabb korban is.

Napjainkban sajnos sok postcovidos beteg van, és a COVID19 okozta tüdőgyulladás egyik szövődménye lehet a tüdőfibrózis is. Noha a post-COVID19 tüdőfibrózis gyakoriságát illetően jelenleg nem állnak rendelkezésre klinikai adatok, becslések szerint a betegség a SARS-COV-2-vel kórházban kezelt betegek nagyjából harmadát érinti. Ez azt jelzi, hogy a hospitalizált betegek és a nem kórházban kezeltek együttes prevalenciája még magasabb lehet.

 

------------------------------------------------------HIRDETÉS-------------------------------------------

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:

38 800 Ft HELYETT 14 990 Ft!

Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tüdőfibrózis tünetei

A betegség a kezdeti szakaszban lappang, nem okoz különösebb tüneteket. Később aztán nagyobb fizikai terhelés, majd a betegség előrehaladtával nyugalmi állapotban is nehézlégzés, fulladásérzés, szaporalégzés lép fel. A tartós, száraz ingerköhögés, fáradékonyság, fogyás is jellemző tünet. A betegség legvégső szakaszában az alábbi tünetek is felbukkanhatnak: elkékülő ajkak, dobverőhöz hasonlító ujjak és óraüveghez hasonlító körmök.

Atüdőfibrózis okai

Az idiopathiás tüdőfibrózis ismeretlen eredetű, ám számos tényező válthat ki tüdőhegesedést:

• elhúzódó, súlyos bakteriális tüdőgyulladás, TBC, hörgőtágulat miatti gyulladások okozhatnak hegesedést,

• autoimmun betegségek (pl. reumás sokízületi gyulladás), krónikus szívelégtelenség is károsíthatja a tüdőt,

• egyes gyógyszerek, daganat elleni kemoterápiás szerek és a mellkasra kapott sugárkezelés mellékhatása is lehet tüdőhegesedés,

• káros anyagok hosszan tartó, nagy mennyiségű belélegzése, de ez manapság igen ritka.

A tüdőfibrózis diagnosztikája

Miután a tüdőfibrózis a kezdeti szakaszban lappang, nem okoz különösebb tüneteket, ezért a páciensek csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már súlyos tüneteik vannak. Ekkor több vizsgálat is szóba jöhet:

 

• mellkas-CT-vizsgálat, illetve nagyfelbontású CT (HRCT) a korai diagnózis eszköze,

• fizikális vizsgálat, a tüdő meghallgatása, melynek során kifejezett tüdőfibrózis esetén hóropogásszerű hangot lehet hallani,

• röntgenfelvétel a mellkasról, melyen tüdőfibrózis esetén jellegzetes fibrotikus-hálózatos kép látható, de általában nem a korai szakaszban,

• a hörgőtükrözéssel vett szövettani minta csak az esetek kis részében adja meg a diagnózist, ha szükséges, akkor biopszia, sebészi mintavétel javasolt,

• kardiológiai kivizsgálás is indokolt, hogy a tüdőhegesedés miatt kialakuló szívbetegségeket, vagy az ettől független szívbetegséget, mely szintén okozhat nehézlégzést, ki lehessen mutatni és lehessen kezelni.

Az idiopathiás tüdőfibrózis kezelése

A tüdőfibrózis, vagyis a kialakult hegesedés csak kezelhető, de nem gyógyítható. A hegesedéshez vezető betegségek némelyike az eredettől függően gyógyszerekkel kezelhető. Súlyos esetben oxigénpótlás is szükséges. A ritka, nem rendszerbetegség részeként jelentkező, csak a tüdőt érintő forma (idiopathiás tüdőfibrosis) ellen pár éve létezik két különböző gyógyszer, melyek a betegség romlását lassítják. Egyes esetekben a tüdőátültetés szükséges lehet a tüdőfibrózis végstádiumában, de a műtétre való alkalmasság megítélése nagyon összetett és végül élethosszig tartó gyógyszerelést, gondozást igényel a beteg.

Az idiopathiás tüdőfibrózis gyógyulási esélye

A tüdőfibrózis beteg legtöbbször évekig, évtizedekig tartó rehabilitációt (pl. inhalációs kezeléseket és légzésjavító tornát) és gondozást igényel. A prognózis általában rossz, de egyénenként változó. Előfordulhat, hogy 4-6 éven belül halálhoz vezet a betegség, de megfelelően alkalmazott kezeléssel több évig stagnálhat is.

Tüdőfibrózisra hajlamosító tényezők: környezeti ártalmak, egyes gyógyszerek, genetikai tényezők. A betegség előrehaladásának lassításában nagy szerepe van a korai felismerésnek és a megfelelő terápiának.