2022. Június 29. szerda

A nő, ha dolgozik, munkájába egész világát belesugározza

Tizenhárom kutatónő portréja – A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság könyvbemutatója
1 . oldal
Pioneer Hungarian Women in Science and Education címmel jelent meg tizenhárom magyar kutatónőt bemutató tanulmánykötet. A kiadvány olyan tudósok életútját eleveníti fel, akik a tudomány és a pedagógia területén magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt úttörőnek számító munkásságukkal, messze mutató, akár paradigmaváltó felfedezéseikkel szereztek hírnevet. A könyvet a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvényén mutatták be. A testület 2017 elején alakult, többek között azzal a céllal, hogy a kutatói, egyetemi oktatói pályát választó nők szakmai előmenetelét, női és tudósi méltóságát támogassa.

„A nő, ha dolgozik, munkájába egész világát belesugározza” – írja Weöres Sándor. Hogy ez mennyire igaz, azt az Akadémiai Kiadó gondozásában a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésének hetére megjelent Pioneer Hungarian Women in Science and Education című könyv bemutatója is igazolta.

A Cristian Réka Mónika és Kérchy Anna, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézete docenseinek szerkesztésében megjelent angol nyelvű tanulmánykötet ugyanis az 1945 előtt született, a tudományos kutatás és az oktatás területén jelentős eredményeket elérő nők életútjának és pályaívének bemutatására vállalkozik. A kötet tíz fejezete az orvostudomány, a biológia, a botanika, az ásványtan, a csillagászat, a matematika, a régészet, a pedagógia, a művészetfilozófia és a zenetudomány diszciplínáiban úttörő szerepet játszó „jeles elsők” portréját vázolja fel.

Életútjukat és életművüket együtt láttatva a könyvben szereplő portrékból feltárul előttünk tizenhárom magyar kutatónő nőként és tudósként egyaránt értékes világa.

Nők tudomány könyv

Bollobás Enikő irodalomtörténész, egyetemi tanár, amerikanista, az MTA levelező tagja és az Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának elnöke a könyvbemutatót megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság sokrétű tevékenységének a mentorálás és a motiválás mellett fontos része az ismeretterjesztés, azon belül a könyvkiadás is.

A most bemutatott portrékötet nőtörténeti és tudománytörténeti szempontból egyaránt fontos. A magyar női tudományosság kezdeteire koncentrál: olyan a tudománytörténeti emlékezet által méltatlanul háttérbe szorított jeles elsőkre, akik amellett, hogy tudományterületükön objektív mércével mérve is úttörő munkásságot végeztek, példaképként szolgálhatnak a mai női kutatóknak, tudósoknak és a tudományos pályára készülő vagy csupán a tudományok iránt érdeklődő fiatal lányoknak.

Bollobás Enikő azt is kiemelte, hogy a mostani könyv csupán első állomása egy hosszabbra tervezett szellemi útnak. Már készül ugyanis – a 2023-as akadémiai közgyűlés idejére tervezett megjelenéssel – a következő kiadvány, amely a magyar női akadémiai doktorokról kíván majd egy széles panorámakört bemutatni, és a 20. század második felére, valamint a 21. század elejére koncentrál.

Bollobás Enikő Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A kötet egyik főszerkesztője, Kérchy Anna a kiadvány születéséről elmondta, hogy a könyv a pandémia idején készült, és összeállítása közben sokszor gondoltak arra, hogy a kötetben bemutatott női tudósok – közülük legtöbben természettudósok – és a világjárvány megállításáért dolgozó tudósnők – például az Akadémia idei, 195. közgyűlésén tiszteleti taggá választott Karikó Katalin – hivatásuk lelkiismeretes végzésével ugyanannak a tudományos, értékteremtő, az emberiség javát szolgáló szellemi, női közösségnek a tagjai.

A könyvbemutatón részt vett Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke, aki kezdetektől elkötelezett támogatója a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság munkájának, valamint É. Kiss Katalin, az MTA rendes tagja, a Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottság elnöke is. A kötet szerzői közül jelen volt és a könyvben szereplő tudósnőkről portréelőadást tartott Pukánszky Béla neveléstörténész, az MTA doktora; Kéri Katalin neveléstörténész, az MTA doktora; Bruckner Éva művészettörténész, ny. egyetemi docens; Varga Andrea geológus, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének egyetemi adjunktusa; Zámbóné Kocic Larisa, a Szegedi Tudományegyetem Angol Tanszékének adjunktusa, valamint Dalos Anna zenetörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Az eseménynek értékét emelte, hogy néhányan a könyvben szereplő női tudósok leszármazottai közül is eljöttek a rendezvényre.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A könyvbemutató rövid előadásai felvázolták a benne szereplő nők életútjának és életművének legfontosabb állomásait. A portrékötetből megismerhetjük:

Brunszvik Teréz (1775–1861) grófnőt, az első magyarországi óvódák megalapítóját és unokahúgát, Teleki Blankát (1806–1862), akivel „a nőnevelés iránt elkötelezett pedagógiai ethoszuktól vezérelve” fáradhatatlanul dolgoztak a nők művelődési egyenjogúságáért;

Torma Zsófiát (1832–1899), az első magyar női régészt és antropológust, a neolitikus tordosi kultúra feltáróját, aki többek között Schliemann-nal is levelezett;

gróf Dégenfeld-Schomburg Berta (1843–1928) csillagászt, aki férjével, báró Podmaniczky Gézával Kiskartalon magán-csillagvizsgálót alapított, ahol az elsők közt figyelte meg az Androméda-köd szupernóváját, az első ismert extragalaktikus szupernóvát, és akiről 2005-ben kisbolygót neveztek el (117711 Degenfeld);

gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilmát (1847–1922), az első magyar orvosnőt, aki – mivel Magyarországon akkor még nem lehetett – Svájcban, nélkülözve és anyagilag csak saját magára számítva szerzett orvosi diplomát, majd hazatérve elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott, élete utolsó szakaszában, az első világháborúban pedig az ő szervezőmunkája nyomán szolgálhatta sok száz vöröskeresztes nővér és több orvosnő a betegeket;

Steinberger Sarolta (1875–1966) szülész-nőgyógyászt és Genersich Margit (1878–1918) szemészorvost, a budapesti egyetemen végzett első két magyar orvosnőt, akik teljes egészében hivatásuknak szentelték életüket: Genersich Margit a háború utolsó éveiben kórházában egyedüli orvosként látta el a frontról hozzá küldött szemsérült katonákat, Steinberger Sarolta pedig gyógyító munkája mellett kitartóan küzdött a női orvosi identitás társadalmi elfogadtatásáért;

Dienes Valériát (1879–1978), a filozófiából és esztétikából tudományos fokozatot szerzett első magyar női egyetemi doktort, matematikus-fizikus zeneművészt, táncpedagógust, az orkesztika mozdulatművészeti rendszerének kidolgozóját és az első modern táncművészetről szóló könyv szerzőjét;

Dudich Endréné dr. Vendl Mária (1890–1945) ásványtanászt, akinek leíró ásványtani kutatásai – többek között a kalcitról – a nemzetközi tudományos figyelmet is felkeltették, és aki húga halála után árván maradt kisfiát is nevelte;

Csapody Verát (1890–1985), az első magyar botanikusnőt, az „ancilla botanicaet” („a botanika szolgálóleányát”), aki Kis növényhatározójával és a növényekről készített részletes tusrajzaival és festményeivel a botanika megkerülhetetlen tudósnője volt, és akinek emberségéről tanúskodik, hogy a Sacre Coeur Sophianum leánygimnázium tanárként és igazgatójaként a háború alatt önkéntes ápolóként is szolgálta a betegeket, és védte a nála menedéket kérő zsidó embereket;

Prahács Margitot (1893–1974), az első hivatásos női zenetörténészt, -esztétát és -kritikust, a Zeneakadémia könyvtárának vezetőjét, akire a Liszt-kutatásban a mai napig hivatkoznak, és aki amellett, hogy első nőként lett habilitált egyetemi tanár, rendszeresen írt is nőkről, például Liszt Ferenc feleségéről, Marie d’Aguoltról és lányukról, Cosima Wagnerről (Wagner feleségéről);

Péter Rózsát (1905–1977), aki a pályáját néhány évre megszakító, mély traumák után – gettóba zárták, testvérei munkaszolgálat és deportálás áldozatai lettek – az első magyar női akadémikus matematikus lett, aki a rekurzív függvényekről szóló első monográfiát írta, és akinek másik híres, Játék a végtelennel című művét tizenhárom nyelvre fordították le;

Banga Ilona (1906–1998) biokémikust, nemzetközi jelentőségű tudóst, aki a szegedi Orvos-Vegytani Intézetben Szent-Györgyi Albert munkatársaként kitartó és áldozatos munkájával segítette a C-vitamin izolálását, részt vett az ott folyó izomkutatásokban, és később férjével, Baló Józseffel együtt is úttörő eredményeket értek el a fehérjék felfedezése terén: amikor Szent-Györgyi Albert Nobel-díjára gondolunk, megkerülhetetlen tisztelettel kell gondolnunk Banga Ilonára is.

Bollobás Enikő a könyvbemutatót záró néhány gondolatában hangsúlyozta, hogy megérett az idő arra, hogy e gyakran el nem ismert, félreállított, méltatlanul marginalizált kutatók nőként és tudósként is az őket megillető helyre kell kerüljenek: ehhez kíván hozzájárulni a Pioneer Hungarian Women in Science and Education című könyv.


Forrás: MTA
2022. 05. 17.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés