„Ez a higiénia-hipotézis – mondja Dr. Marc McMorris, a Michigani Egészségtudományi Egyetem gyermek-allergológusa. Olyan tiszta környezetet teremtettünk magunknak, hogy a szervezetünknek többé már nem kell harcolnia a különféle kórokozókkal. Ennek köszönhetően az immunrendszerünk új célpontokat keres és allergiás folyamatokat alakít ki.
A szervezet immunrendszere egyaránt felismeri a kórokozó mikroorganizmusokat és a behatoló egyéb idegen anyagokat (allergéneket). A védőoltások és az antibiotikumok elterjedésével azonban az emberi szervezetnek már nem kell olyan halálos betegségekkel megküzdenie, mint például a kanyaró, illetve a fertőző betegségek is kevésbé terhelik meg a szervezetet a kiváló gyógyszerek miatt. Emellett a túl jól záródó ablakok és ajtók olyan környezetet teremtenek, amelyek lehetővé teszik az allergén anyagok nagy koncentrációban történő felszaporodását.McMorris szerint azonban még egy tényező szerepet játszik a gyermekkori allergiás betegségek gyakoriságának emelkedésében: a család mérete. A három vagy több gyermekes családok – amelyek 30 évvel ezelőtt még nagyon gyakoriak voltak – körében sokkal ritkábbak voltak az allergiás betegségek, mert a nagy számú családtag nagy mikroorganizmus-migrációt okozott, azaz a gyermekek jobban ki voltak téve a fertőzéseknek.
„Immunrendszerünknek már nincs annyi dolga, mint ötven évvel ezelőtt volt, mert mindent megteszünk, hogy gyermekeinket megvédjük a fertőzésektől. Ennek eredménye azonban az lesz, hogy az allergiás gyermekek allergiás szülőkké válnak, akik allergiás gyermeket nevelnek majd” – mondja a szakember.
McMorris szerint a megoldás a túl tiszta és az egészséges környezet közti egyensúly megtalálása. „Természetesen nem azt mondom, hogy menjünk vissza az időben, és ne oltsuk be a gyermekeket a fertőző betegségek ellen, de törekedjünk az egyensúlyra. Tartsuk otthonunkat tisztán és távolítsuk el az allergéneket (pl. a penészt), de hagyjuk, hogy a gyermekek barátaikkal a kertben játsszanak, és ne aggódjunk, ha kicsit koszos lesz a kezük játék közben.”