A közlemény szerint a videóinterjúkból, podcastokból és egy tudományos vetélkedőből álló kezdeményezés célja, hogy a kutatásokat közelebb hozza a társadalomhoz és közérthetően mutassa be napjaink legjelentősebb tudományterületeit, valamint a mögöttük álló kutatókat.
A sorozat első videójában, amely az ELTE YouTube-csatornáján érhető el, Csabai István akadémikus, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája tanszékének egyetemi tanára ad válaszokat a mesterséges intelligenciát érintő legfontosabb kérdésekre.
A kutató úgy gondolja, hogy az élőlényekhez hasonlóan a mesterséges intelligencia is megfigyeli a világot és a begyűjtött adatok alapján értelmezi az összefüggéseket. Míg pár éve az ilyen adatelemzéseket csak a gépi tanulásnak hívták, mára az olyan intelligensen viselkedő nyelvi modellek elterjedésével, mint amilyen a ChatGPT, jogossá vált a mesterséges intelligencia elnevezés - írják a közleményben.
Csabai István hangsúlyozza, hogy az ELTE szinte minden karán jelen van a mesterséges intelligencia a nyelvi elemzésektől kezdve a régészeti kutatásokig. Saját kutatócsoportjával elsősorban arra fókuszál, hogy miként lehet ezt a technológiát a tudományos kutatásban hasznosítani: az egyik ilyen felhasználási terület a már meglévő képfeldolgozó módszerek átalakítása úgy, hogy azok orvosi képeket is tudjanak elemezni beleértve a hisztopatológiai vagy mammográfiai felvételeket.
Mindemellett arra is törekednek, hogy ne csak önmagában kutassák a mesterséges intelligenciát, hanem együttműködjenek azokkal a szakemberekkel, akik képesek azonosítani egy-egy felhasználási terület igényeit: számos hazai és nemzetközi kutatásban vesznek részt többek között a Semmelweis Egyetemmel vagy kórházakkal, az ELTE Informatikai kar, az ELTE TTK Matematikai Intézet, valamint a Fizikai Intézet pedig tagjai a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak is - idézik a közleményben az akadémikust.
A mesterséges intelligencia hamar bekerült az ELTE-n az oktatásba. A fizikus mesterképzésen elérhető tudományos adatanalitika és modellezés specializáció napjaink népszerű témájával, az óriási adathalmazokon végzett kutatásokkal, a big datával foglalkozik. Ezekre a kurzusokra mára már nem csak fizikusok, hanem matematikusok, biológusok, szociológusok is járnak, így egyre több tudományterületre kiterjed a mesterséges intelligencia felhasználhatósága - olvasható a közleményben.
Csabai István szerint a legnagyobb kihívás, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet olyan problémákban, amelyeket az ember egyedül nem tudna megoldani. A kutató biztos abban, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad és egyre nagyobb szerepet kap a tudományban, ezért a hallgatókat is arra buzdítja, hogy legyenek nyitottak és minél többféleképpen alkalmazzák ezt a technológiát - áll a közleményben.
A sorozat első videójában, amely az ELTE YouTube-csatornáján érhető el, Csabai István akadémikus, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája tanszékének egyetemi tanára ad válaszokat a mesterséges intelligenciát érintő legfontosabb kérdésekre.
A kutató úgy gondolja, hogy az élőlényekhez hasonlóan a mesterséges intelligencia is megfigyeli a világot és a begyűjtött adatok alapján értelmezi az összefüggéseket. Míg pár éve az ilyen adatelemzéseket csak a gépi tanulásnak hívták, mára az olyan intelligensen viselkedő nyelvi modellek elterjedésével, mint amilyen a ChatGPT, jogossá vált a mesterséges intelligencia elnevezés - írják a közleményben.
Csabai István hangsúlyozza, hogy az ELTE szinte minden karán jelen van a mesterséges intelligencia a nyelvi elemzésektől kezdve a régészeti kutatásokig. Saját kutatócsoportjával elsősorban arra fókuszál, hogy miként lehet ezt a technológiát a tudományos kutatásban hasznosítani: az egyik ilyen felhasználási terület a már meglévő képfeldolgozó módszerek átalakítása úgy, hogy azok orvosi képeket is tudjanak elemezni beleértve a hisztopatológiai vagy mammográfiai felvételeket.
Mindemellett arra is törekednek, hogy ne csak önmagában kutassák a mesterséges intelligenciát, hanem együttműködjenek azokkal a szakemberekkel, akik képesek azonosítani egy-egy felhasználási terület igényeit: számos hazai és nemzetközi kutatásban vesznek részt többek között a Semmelweis Egyetemmel vagy kórházakkal, az ELTE Informatikai kar, az ELTE TTK Matematikai Intézet, valamint a Fizikai Intézet pedig tagjai a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak is - idézik a közleményben az akadémikust.
A mesterséges intelligencia hamar bekerült az ELTE-n az oktatásba. A fizikus mesterképzésen elérhető tudományos adatanalitika és modellezés specializáció napjaink népszerű témájával, az óriási adathalmazokon végzett kutatásokkal, a big datával foglalkozik. Ezekre a kurzusokra mára már nem csak fizikusok, hanem matematikusok, biológusok, szociológusok is járnak, így egyre több tudományterületre kiterjed a mesterséges intelligencia felhasználhatósága - olvasható a közleményben.
Csabai István szerint a legnagyobb kihívás, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet olyan problémákban, amelyeket az ember egyedül nem tudna megoldani. A kutató biztos abban, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad és egyre nagyobb szerepet kap a tudományban, ezért a hallgatókat is arra buzdítja, hogy legyenek nyitottak és minél többféleképpen alkalmazzák ezt a technológiát - áll a közleményben.
2024. 04. 07.