2024. November 12. kedd
A méhnyakrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatok közé tartozik a nők körében Magyarországon: évente közel 1000 nőnél diagnosztizálják, és az érintettek csaknem fele életét veszti a megbetegedés miatt. A rákos elváltozásért felelős HPV (humán papillomavírus) akár egy apró hámsérülésen keresztül is képes terjedni, a 15-25 éves korosztályban diagnosztizált vírusfertőzések többsége pedig magas kockázatú HPV törzzsel történő fertőzést jelez. A 2014 óta önkéntes és térítésmentes módon elérhető oltást eddig több mint százezer kamaszlány kapta meg, idén ősztől pedig a legújabb, 9-komponensű vakcina áll rendelkezésre a program keretében. A méhnyakrákkal szemben ma ez az egyik leghatékonyabb, a vakcina által lefedett HPV-típusok ellen csaknem 100%-os védelmet nyújtó prevenciós eszköz, amely a hüvely-, a szeméremtesti és a végbélnyílás körüli rákok megelőzésében is szélesebb körű védelmet nyújt a többi oltóanyagnál.

A legfrissebb felmérések alapján egyre többen már a kamaszkor elején átesnek az első szexuális együttléten, 16 éves kor felett pedig a megkérdezettek fele aktív szexuális életet él. Az esetleges szexuális úton terjedő fertőzésekről viszont csak keveset tudnak, és hosszabb ideig fennálló, látható tünetek hiányában egyáltalán nem foglalkoznak a megelőzés kérdésével. Pedig a HPV (számos egyéb nemi betegséghez hasonlóan) éveken keresztül is lappanghat tünetmentesen, és mivel egy apró hámsérülés is elég lehet az átviteléhez, az óvszer sem nyújt teljes körű védelmet. Szintén gyakori tévhit, hogy a fertőzés leküzdése után automatikus védettség alakul ki a szervezetben, ez azonban sajnos nem igaz: az újrafertőződés kockázata kifejezetten magas, ha pedig a vírus egy évnél hosszabb ideig van jelen a szervezetben, nagyobb eséllyel alakul ki rákos megbetegedés. „Ugyan a HPV több mint száz altípusa közül számos törzs alacsony rákkeltő hatással bír, a legfiatalabb, 15-25 éves korosztályban diagnosztizált fertőzések 70%-át magas kockázatú kategóriába tartozó HPV típusok okozzák. Ezek a vírustörzsek nem csak a méhnyakrák, de a szeméremtesti és a hüvelyrák kialakulásában is szerepet játszanak, az alacsony kockázatú típusok pedig a szövettanilag jóindulatú kinövésnek számító, a szexuális életet viszont teljes mértékben ellehetetlenítő nemi szervi szemölcsök kialakulásáért is felelősek” – fejtette ki Dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász szakorvos, a G1 Intézet orvosigazgatója.

Innováció: idén ősszel már a legújabb HPV vakcinát kérhetik a szülők

2014 óta a komplex méhnyakrák megelőzési program részeként a 12. életévüket betöltött, 7. osztályos lányok szülei térítésmentesen igényelhetik a HPV elleni védőoltást, ami hatalmas előrelépést jelent a vírussal szembeni védekezésben. „Már a kezdetektől örömmel üdvözöltük, hogy a HPV megelőzés is a nemzeti immunizációs program része lett, az indulás óta eltelt évek eredményei pedig magukért beszélnek: a program segítségével csaknem 80%-os átoltottságot sikerült elérni. Több mint százezer szülő döntött úgy az elmúlt három évben, hogy beoltatja és ilyen módon is védelmezi leánygyermekét” – hangsúlyozta a program sikereit Dr. Csutora Péter, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója. A legmagasabb átoltottsági eredményt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sikerült elérni, ahol a 2014/2015-ös tanévben tízből kilenc oltásra jogosult lány kapta meg a HPV-vakcinát.3 Szintén ebben a tanévben Vas megyében igényelték a legkevesebben az ingyenes védőoltást (mindössze az oltásra jogosult lányok 66,3%-a), egy évvel később azonban már jóval többen döntöttek a vakcina mellett, és az érintettek 73,7%-a adatta be az oltást.3

„A védőoltások kapcsán gyakran felmerül a szülőkben, vajon nem okoznak-e nagyobb kárt a vakcina beadásával, mint annak elmulasztásával, ez a feltételezés azonban tévhiteken alapszik.” – hívta fel a figyelmet Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Az oltások esetleges mellékhatásai messze elmaradnak egy adott vírus által okozott betegség következményeitől, a szigorú előírásoknak köszönhetően pedig az esetek túlnyomó többségében átmeneti, maguktól elmúló tünetekről vagy ismert mellékhatásokról beszélhetünk: injekció helyén fellépő fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg fáradtság, fejfájás, láz, szédülés, hányinger. A 2014/15-ös tanévben indult HPV-oltóprogram első beadott HPV oltását követően mindössze 13 esetben jeleztek a fentieknek megfelelő nemkívánatos eseményt, míg tavasszal, az oltás második dózisánál 5 bejelentés érkezett a hatóságokhoz. Az összes beadott oltóanyagot tekintve ez csupán elenyésző, 0,009 százalékot jelentett.

„Az iskolai oltások körében korábban elérhető kétkomponensű oltás helyett idén ősszel a 9-komponensű vakcinát igényelhetik a szülők, amely az előző években alkalmazott védőoltáshoz képest 7 további vírustörzzsel szemben nyújt hatékony védelmet. A kilenckomponensű oltás széleskörű, 90%-os védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben1, 85%-os védelmet a hüvelyrákkal szemben, és 87%-os biztonságot nyújt a szeméremtesti rák ellen” – foglalta össze Dr. Szőnyi György. „Bár térítésmentes HPV elleni vakcina egyelőre csak lányok számára biztosított, fontos megjegyezni, hogy a vírus fiúknál és férfiaknál is okozhat rákos elváltozásokat, a 9-komponensű vakcina pedig számukra is hatékony védelmet nyújt számos megbetegedéssel szemben” – tette hozzá a szakértő.

Az önkéntes, térítésmentes védőoltást 2018. szeptember 17-ig igényelhetik a 12. életévüket betöltött, 7. osztályos lányok szülei a gyermek által látogatott általános iskolában vagy gimnáziumban. További információ: www.hpvdoktor.hu


Forrás: www.hpvdoktor.hu
2018. 07. 07.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
- Karácsonyi ajánlat -
- Kiemelt ajánlat -
- Egészségplázából -