Az American Psychologist című lapban közzétett tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a számos videojáték-ellenes nézet mellett a fenti tényeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen lehet, hogy ezek a játékok egyeseknél függőséget okoznak, sőt agresszívé vagy depresszióssá is tehetik használóikat, ugyanakkor számos pozitív mellékhatással is bírnak. A kutatást vezető Isabela Granic, a hollandiai Radboud Egyetem professzora úgy véli, fontos, hogy objektíven nézzük ezeket a játékokat, és ne csak a negatív oldalait emeljük ki. A tanulmány szerint a videojátékok javítják a térbeli tájékozódást és a logikus gondolkodást, élesítik a memóriát, fejlesztik az érzékelés képességét és a megoldó készséget, segítenek kikapcsolódni, oldják a szorongást, fejlesztik a döntéshozó képességet, illetve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tudományok, a technológia, a mérnöki munka vagy a matematika terén eredményeket érjünk el, vagy akár ilyen irányú karrierbe kezdjünk.
A szerzők szerint a Call of Duty 2 nevű lövöldözős játék például nagyban fejleszti a játékosok térbeli tájékozódását, illetve az ilyen típusú játékok a három dimenzióban ábrázolt tárgyak érzékelésében is sokat segítenek. A különféle stratégiai és szerepjátékok a problémamegoldó képességre vannak jó hatással, sőt a kreativitást is fejlesztik, az olyan egyszerűbb játékok pedig, mint amilyen például az Angry Birds a kikapcsolódást és az ellazulást segítik. Granic szerint, ha valaki egy videojáték közben egyszerűen csak jobb kedvű lesz, az már egy alapvetően jótékony hatás. Emellett, a szerzők szerint ezek a játékok arra is megtanítanak, hogy elviseljük a kudarcot, illetve, hogy ha valami nem sikerül, akkor újra és újra fussunk neki. Szintén a videojátékok hibájának szokták felróni, hogy a játékosok elszigetelődnek a többi embertől és magányosakká válnak, ám a szerzők ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy ma már a legtöbben olyan játékokkal játszanak – például a Farmville vagy a World of Warcraft -, ahol számos baráttal és ismeretlennel kell együttműködni a világhálón keresztül. Ezeknél a játékoknál számos virtuális közösség jön létre, ahol gyorsan kell tudni dönteni, hogy kiben bízzunk meg, és kiben ne. A tanulmány arra is kitér, hogy számos tanár már az oktatás részeként néz ezekre a videojátékokra, az orvosok pedig egyes betegek egészségi állapotának javítása érdekében vetnek be különféle játékokat. A szerzők azt javasolják, hogy pszichológusoknak, kórházi dolgozóknak és játéktervezőknek együtt kéne azon dolgozniuk, hogy minél több olyan játék kerüljön piacra, melyeket a hagyományos orvosi terápia kiegészítéseként lehetne alkalmazni.