A Pittsburgh-i Egyetem kutatói a Stroke szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy a félelemmel, kellemetlen érzéssel és aggodalommal járó szorongásos zavarok az Egyesült Államok felnőtt népességének közel 20 százalékát sújtják évente, és gyakran fél évnél is tovább tartanak. Agyérgörcs akkor következik be, amikor az agyba irányuló vérellátás elzáródik, és ezáltal az agy nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez és tápanyagokhoz. Amikor stroke következik be, agysejtek halnak el, és a stroke előfordulási helyétől függően hatásai a bénulástól és a látási vagy beszédzavaroktól a memóriavesztésig és a magatartásváltozásokig terjedhetnek.„A szorongás nagyon gyakori rendellenesség az általános népesség körében” – magyarázta Maya Lambiase, a tanulmány szerzője. „A szorongás diagnosztizálásával és kezelésével nem csak az általános életminőséget lehet javítani, hanem a szív-érrendszeri megbetegedések, például a stroke kockázatát is csökkenteni lehet idősebb korban.”
Az egyetem kutatói több mint 6 000 huszonöt és hetvennégy év közötti személyt vizsgáltak 22 éven keresztül, akik a vizsgálati időszak elején még nem estek át agyérgörcsön. Az utánkövetési időszakban a kutatók kérdőívekkel rögzítették a résztvevők szorongásának és depressziójának szintjét, és rögzítették a stroke-os esetek előfordulását.Eredményeik azt mutatták, hogy a szorongás legmagasabb szintjével rendelkező alanyok esetében 33 százalékkal nagyobb volt a stroke előfordulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik kevésbé voltak szorongók.