
Andreas Slemeyer, a Giessen-Friedberg egyetem méréstechnikával foglalkozó professzora tanulmányában kifejti, hogy az alkoholos bonbonok azért sem alkalmasak a sofőrből áradó alkoholszag iránt érdeklődő rendőr megtévesztésére, mert az ilyen édességekben olyan kevés szesz van, hogy egy maréknyi is csupán tizedszázaléknyi értéket mutat a szondán. Mérhető alkoholszinthez pedig több doboznyit kellene megenni belőlük, ez a mennyiség azonban már inkább a vércukor magas értéke miatt okozhat egészségügyi zavarokat.

Elterjedt tévhit, hogy a szonda nem mutatja ki az alkoholt, ha a mérés közben jégkockát rágcsálunk. Ugyan a kilélegzett hideg levegő alacsonyabb vérszintnek megfelelő alkoholértéket mutat, de az eltérés csak minimális, és a korszerű szondák automatikusan 34 fokra korrigálják a hideg lehelet adta vérszintet. Ráadásul a jégrágás még fogfájást is okozhat.
Vannak, akik az euró egycentes érméjének szopogatására esküsznek. E nézet elméleti alapja az, hogy a pénzdarab réztartalma semlegesíti a kilélegzett levegőben lévő alkoholt. Az érme felszíne mindössze két négyzetcentiméter, a szájüregé és a garaté 50 négyzetcentiméter, a felső légutaké további 500, a tüdőé pedig 8 négyzetméter. „Az arányok jelzik, hogy ilyen hatásban nem bízhatunk. Ha autózunk, ne igyunk alkoholt” – írja Slemeyer a Dräger Review-ban megjelent cikkében.