A Pennsylvania Állami Egyetem Orvosi Karának kutatók szimulációs vizsgálatokkal jutottak a fenti következtetésekre. „Különösen a sebészetben alkalmaznak gyakran szimulációs eszközöket az eljárások bemutatására, oktatására – magyarázta Jonathan Tomasko, egy rezidens sebészprogram kutató munkatársa. – A 80 órában maximalizált munkahét miatt is egyre nagyobb szerepet kap a módszer, hogy biztosítani lehessen a megfelelő készségeket a betegekkel való találkozás előtt.”

Az eredményeiket American Journal of Surgery című folyóiratban közlő szakemberek medikusokat vizsgáltak, akiknek megtanították egy virtuális szimulátor használatát, három különböző nehézségi szinten. Naponta több mint 45 percet gyakoroltak rajta, majd felmérték a teljesítményüket. Ezután a kutatók egy váratlan feladatot is beleillesztettek a tesztbe, hogy még inkább növeljék az agy igénybevételét. A munkafolyamat során meg kellett számolniuk, hányszor villan fel egy sárga fény.
A résztvevők a második tesztnapra úgy érkeztek, hogy egy részük legalább hat órát aludt, a többiek viszont csak alig kettőt, és egy másik szimulátorral is kellett dolgozniuk, hogy kiderüljön, ebben az állapotban mennyire tudnak tanulni. A kutatók a NASA Feladatterhelési Indexet használták az agyi megterhelés felmérésére, amivel a feladatok bonyolultsági fokát állapítják meg.
„Nem mutatkozott különbség az enyhe alvásmegvonás hatására a már megtanult ismeretek alkalmazásában és új készségek megtanulásában. Ugyanakkor ehhez a teljesítményhez a kialvatlan diákoknak nagyobb erőfeszítésre volt szükségük, hogy lépést tartsanak kipihent társaikkal” – összegezték a szerzők. A sárga villanások számlálásában az álmos és friss résztvevők is egyaránt jó eredményt értek el, miközben a második napra a sebészi teljesítményük is javult.
Más kutatások fényt derítettek arra, hogy a stressz az agy teherbíró képességét oly módon befolyásolhatja, mely negatívan hathat a betegellátásra, különösen, ha a műtét során előre nem várt esemény történik. Tomasko szerint az új kutatásokat a munkaidő-beosztásra kellene kihegyezni.