
Talma Kushnir professzor, a Ben Gurion Egyetem professzora 88 háziorvost kérdezett ki Izraelben, hogy megállapítsa, az orvosok máshogy végzik-e a munkájukat, ha jó napjuk van, vagy ha idegesek, fáradtak, stresszesek. Felmérte azt is, hogy mennyire fásultak bele hivatásukba. A megkérdezett orvosoknak osztályozniuk kellett, hogy a hangulatuk mennyire befolyásolja a betegre szánt időt, a felírt gyógyszereket, a szakrendelésre és laborba szóló beutalásokat.

A professzornő eredményei szerint a jó- és rosszkedv befolyásolta az orvosok viselkedését. A jobb napjaikon az orvosok többet beszélgettek a betegeikkel, kevesebbszer küldték őket tovább szakorvoshoz, és kevesebb gyógyszert írtak fel. Rosszkedv esetén ennek pont az ellenkezőjét tették. Minél inkább kiégett egy szakember, a hangulata annál jobban befolyásolta munkáját.
„Mivel a rosszkedvű orvosok kevesebbet beszélnek, szükségtelenül írnak fel receptet és küldenek szakrendelésre, ezért a hangulatuk végzetesen befolyásolhatja az egészségügyi ellátás minőségét és kiadásait – mondta Kushnir. Ezzel ellentétben a jókedv segíthet a gazdaságos működésben.”
A tanulmány eredményeit az Izraeli Nemzeti Egészségügypolitikai Intézet 14. nemzetközi konferenciáján ismertették.