Az American Journal of Stem Cells című szaklapban megjelent kutatás szerint az apa kora, alkoholfogyasztása, étrendje, súlya és az őt érő stressz erősen befolyásolja a leszármazott egészségét, és extrém esetben a születési rendellenességek kockázatát is növelhetik ezek a tényezők. Egyértelmű, hogy a felsorolt tényezők hatással lehetnek a gének alakulására és a sejtszintű reakciókra, és ezek a hatások egyik generációról a másikra öröklődnek. Maga a folyamat az epigenetika tárgyköréhez tartozik. Eredetileg az apa és az örökletes genetikai jellegzetességek összefüggései kapcsán figyeltek fel a szakemberek a jelenségre, és kimutatták, hogy számos tényező állatoknál és embereknél egyaránt hatással van a születendő utódra.
A kutatást vezető Joanna Kitlinska, a Georgetown University biokémikus és molekuláris biológus adjunktusa kollégáival számos olyan tényezőt azonosított, amely az apán keresztül befolyásolja az utód egészségét. Kiderült, hogy az idősebb apák gyermekei nagyobb arányban születnek különféle születési rendellenességekkel, és az autizmus meg a skizofrénia is gyakoribb ezekben az esetekben. Nem csak a kor, hanem az életmód is sokat számít: az apai alkoholfogyasztás pl. alacsonyabb születési súllyal jár, és a kognitív funkció ezekben az esetekben általában sérül. Az apa túlsúlya az utód túlsúlyához vezethet, mindez ugyanis hatással van az anyagcserére, a testzsír-arányra, azonkívül a diabéteszre való hajlam is megnő. Több esetben kimutatták, hogy ha az apa a fogantatás idején stresszes életmódot folytat, jó eséllyel a gyereknek is lesznek viselkedéssel kapcsolatos problémái. Összességében véve kimondható, hogy a gyerek fejlődésére nem csak az anya, de az apa kora, testsúlya és életmódja is hatással lehet.