A fentieket Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa mondta el szerdán Budapesten az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és a Napsugárzás-védelmi Testület tudományos napján.
Páldy Anna elmondta: az idei nyár hasonló volt a tavalyihoz, a hűvös június után igen meleg július és augusztus következett. Hőségriasztást kétszer rendeltek el, mindkettőt júliusban, de a figyelmeztetések ellenére nőtt a hőség miatt bekövetkezett halálesetek száma, melyek főként az otthonokban következtek be.
A nyár folyamán több alkalommal volt extrém magas UV-B sugárzás, amelynek egészségkárosító hatásai szintén jelentősek. Az UV-sugárzással összefüggésbe hozható bőrdaganatok száma jelentős mértékben növekszik: 2008-ban 2610 új, festékes bőrdaganatos megbetegedést regisztráltak, a legtöbbet a 60-69 éves korcsoportban, de figyelmeztető jel, hogy már a 15-19 évesek között is előfordul évi húsz eset.
A napfény után a szoláriumhasználat okozza a legnagyobb UV-terhelést. Bakos József, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatói Intézet megbízott főosztályvezetője elmondta, hogy a szolárium esetében ugyanaz az UV-sugárzási hatás lép fel, mint a természetes napsugárzás esetében. A veszély azonban nagyobb, mivel a szoláriumok teljesítménye többszöröse még az egyenlítői napsugárzásénak is. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 2009-ben rákkeltőnek minősítette a napágyak sugárzását.
Bakos József hozzátette: a mostani eredmények fényében szigorúbb szabályozás várható, egyes országokban már megtiltották a 18 év alattiaknak a szoláriumozást, illetve korlátozzák az olyan készülékek használatát, amelyeket zsetonokkal, önkiszolgáló módon lehet használni.