Butít a sok szénhidrát?

Ha pont most falt be egy tálka müzlit reggelire, vagy ebédre csak egy szendvicset akart elvinni magával, ne olvasson tovább. Egy floridai neurológus kutatásai szerint a gabonafélék súlyosan károsíthatják az agyműködést, ami idővel demencia kialakulásához vezethet.

David Perlmutter, a Perlmutter Egészségügyi Központ neurológusa szerint szoros kapcsolat van az életvitel, a modern étrend és a demencia között. Dr. Perlmutter nemrég Grain Brain: The Surprising Truth About Wheat, Carbs, and Sugar - Your Brain's Silent Killers címmel megjelent könyvében részletesen kifejti, hogy miért lenne szükség arra, hogy szinte teljesen elhagyjuk étrendünkből a gabonaféléket. És nem csak az egészségtelen, hanem a teljes kiőrlésű változatokat is. Perlmutter szerint a gabonafélék fogyasztása demenciát, krónikus fejfájást, depressziót, epilepsziát és más, súlyos egészségügyi panaszokat okozhat. "Még az egészséges gabonafélék is demenciát, ADHD-t, szorongást, krónikus fejfájást, depressziót és hasonló súlyos gondokat okozhatnak" - írja a honlapján.

Dr. Perlmutter elképzelései szerint agyunk akkor működik a legjobban, ha zsírokat és fehérjéket fogyasztunk, a gabonák azonban károsítják és elpusztítják az agyműködést. "Az Alzheimer-kórhoz hasonló súlyos betegségek nagyobb életmód- és étrendbeli változtatásokkal könnyedén megelőzhetők. Az életmód rendkívül meghatározó az Alzheimer-kór kialakulásának szempontjából, de ezt az információt valahogy eddig még senki sem hozta nyilvánosságra."

Dr. Perlmutter szerint az Alzheimer-kór kialakulási esélye drámaian csökkenhet, ha valaki 60-80 grammnyi szénhidrátnál kevesebbet fogyaszt naponta, növeli a zsírbevitelét (elsősorban extra szűz olívaolajjal, kókuszolajjal, szabadtartásban nevelt marhahússal és vadon fogott halakkal), rendszeresen mozog és dokozahexaénsav-tartalmú étrendkiegészítőket szed. "Ez az étrend jóval közelebb áll a mindenkori ember étrendjéhez. Korábban az emberek étrendje 75 százalék zsírból és 5 százalék szénhidrátból állt. Egy átlag amerikai étrendje ehhez képest manapság 60 százalék szénhidrátból és 20 százalék zsírból áll. Az emberi gének az évezredek során alkalmazkodtak a zsírban gazdag, szénhidrátban szegény étrendhez, de a mérleg nyelve az óta átbillent, és manapság sokkal több szénhidrátot fogyasztunk, mint korábban, ez pedig rendkívüli módon károsítja az agyunkat." Dr. Perlmutter a Forbesnek tett nyilatkozatában elmondta, hogy szerinte az alacsony zsírtartalmú étrend tehető felelős a modern betegségek nagy részéért. "Érdekes módon a több zsírt fogyasztó emberek szervezete sokkal kevesebb zsírt raktároz, mint azoké, akik kerülik a zsírokat és inkább szénhidrátokat esznek."

Természetesen Dr. Perlmutter elképzeléseinek is vannak kritikusai, akik főként azt hozzák fel az orvos ellen, hogy könyvében főleg személyes tapasztalatokra, egyéni esettanulmányokra, és véleményekre hagyatkozik, vagyis állításai mindenféle tudományos alapot nélkülöznek. Más szakértők attól tartanak, hogy az emberek a könyvet elolvasva az étrendjükben addig szereplő szénhidrátokat hússal és tejtermékekkel akarják majd pótolni, ami viszont megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségekre való hajlamukat.