2023. December 10. vasárnap
Az első kapu, ahová bejut a dohányfüst -  Elváltozások az emésztőrendszerben -  Gyomorégés -  Gyomorfekély és H.pylori -  Májbetegség -  Crohn-betegség -  Dohányosként még fontosabbak a szűrővizsgálatok
Több betegséget ismerünk, amelyek kialakulásának rizikóját jelentősen növeli a káros füstölgés. A légzőszerveket érintő elváltozások, mint a tüdőrák és tüdőtágulás mellett az egész szervezetben megmutatkoznak egészségkárosító hatásai. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Tüdőközpont orvosa a gyomor- és bélrendszert érintő kockázatokra hívja fel a figyelmet.

Az első kapu, ahová bejut a dohányfüst

A dohányfüst belélegzésével mintegy 6000 különböző káros összetevő jut a szervezetünkbe. A nagyobb részecskék megragadnak a felső légutakban, a kisebbek eljutnak a tüdőig, ahol különböző elváltozásokat okoznak. Többek között krónikus gyulladást tartanak fenn, ami fokozott váladékképződéshez vezet, károsítják a légcserében fontos szerepet játszó léghólyagocskák falát, a légzőrendszer védelmét biztosító csillószőröket.

Dohányzás betegségek

Elváltozások az emésztőrendszerben

A dohányzás káros hatásai azonban nem korlátozódnak kizárólag a tüdőre, hanem az egész szervezetben jelentkezhetnek. Növeli például az egyéb daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és az emésztőrendszeri betegségek rizikóját is.

A dohányzás kedvezőtlen változásokat idéz elő az emésztőrendszerben, ezáltal megnöveli az olyan gyakori rendellenességek kialakulásának kockázatát, mint a gyomorégés, a gyomorfekély, májbetegségek és Crohn-betegség.

Gyomorégés

A dohányzás a gyomorégés kockázatát növeli.Gyomorégés akkor jelentkezik, ha a gyomor és nyelőcső között található záróizom nem működik megfelelően. Ilyenkor ugyanis a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe visszajut, ez idézi elő a kellemetlen tüneteket. A dohányfüstben található egyes összetevők rontják a záróizom működését, ezáltal a dohányzás mellett gyakrabban jelentkezhet gyomorégés. A dohányzás önmagában is irritálja a nyelőcsövet borító nyálkahártyát, illetve fokozza a gyomorsav termelését, a kedvezőtlen hatások tehát összeadódnak.

Gyomorfekély és H.pylori

A gyomorfekély lényegében egy nyílt seb, ami a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyájában keletkezik, de tovább terjedhet a vékonybél első részére, amit nyombélfekélynek nevezünk.

Megfigyelések szerint fekélyek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő és nehezebben kezelhetők, gyakoribbak a szövődmények a dohányosoknál, mint a nemdohányzóknál.

A Helicobacter pylori ( H. pylori ) baktériumról tudjuk, hogy jelenléte mellett megsokszorozódik a gyomorfekély kialakulásának kockázata. Egyes kutatások azt sugallják, hogy a dohányzás növelheti a H.pylori baktériummal való fertőzés kockázatát, illetve csökkenti a kezelés sikerességét.

Habár a dohányzás és a gyomorfekély közötti kapcsolat nem teljesen tisztázott, két pont egyértelmű: a dohányosoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki fekély, mint a nemdohányzóknál, és a dohányosok fekélyei kevésbé gyógyulnak gyorsan az egyébként hatékony kezelés hatására.

Dohányzás szteto

Májbetegség

A máj fontos szerv, amely számos feladatot lát el. Az epe termelés révén jelentős szerepe van a zsíremésztésben. Többek között felelős a gyógyszermaradványok, az alkohol és más, a szervezetünkbe jutó káros anyagok lebontásáért, de részt vesz a szervezet valamennyi anyagcserefolyamatában.

A dohányzás rontja a máj működését, illetve súlyosbíthatja a túlzott alkoholfogyasztás által okozott májbetegségek lefolyását.

Crohn-betegség

A kutatások azt mutatják, hogy a jelenlegi és a korábbi dohányosok körében nagyobb a Crohn-betegség kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzók esetében. A betegségben szenvedők körében a dohányzás nagyobb arányú visszaeséssel, ismételt műtéttel és immunszuppresszív (az immunrendszer működését elnyomó) kezeléssel jár.

Az összefüggés pontos okai nem tisztázottak, de feltételezhető, hogy a dohányzás csökkentheti a bélrendszer védekezőképességét, a belek vérellátását, vagy gyulladást okozó immunrendszeri változásokat okozhat.

Dr. Hidvégi Edit hangsúlyozza, hogy minél nagyobb mennyiségben, minél hosszabb ideig dohányzik valaki, annál nagyobb a valószínűsége a különféle betegségek kialakulásának.

A megelőzés érdekében tehát a legfontosabb a leszokás, ehhez kérhetünk orvosi, gyógyszeres segítséget is. Tudjuk, hogy füstmentes élet pozitív hatásai nagyon hamar jelentkeznek. Már 20 perccel az utolsó elszívott cigaretta után a pulzus és a vérnyomás visszatér a korábbi megszokott normál értékhez. Néhány hét múlva a vérrögösödés kockázata is csökken, pár hónap elteltével pedig már a tüdő működése is sokat javul, de nem minden esetben áll teljesen helyre.

Dohányosként még fontosabbak a szűrővizsgálatok

A leszokás mellett nagyon lényeges a különböző szűrővizsgálatok elvégzése. Ilyenkor ugyanis egyes tünetek fel sem tűnnek a betegnek, a dohányzás velejárójának tekinti például a nehézlégzést, köhögést, miközben ezek egy komoly tüdőbetegség első jelei is lehetnek. Ilyen esetben már egy légzésfunkciós vizsgálat is sokat elárul a tüdő állapotáról. A H.pylori fertőzés kilégzéses teszttel, de a gyomorfekély, a májproblémák vagy a Crohn-betegség is kiszűrhető a megfelelő vizsgálatok segítségével.

Panaszok esetén tehát ne késlekedjünk, forduljunk mielőbb orvoshoz!


Forrás: Tüdőközpont
2022. 11. 15.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés