Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Ahhoz, hogy az ő munkáját megkönnyítsük, próbáljuk meg tüneteinket, panaszainkat átgondoltan elmondani. Igyekezzünk meghatározni a következőket: mióta van egyáltalán panaszunk, a has mely részén jelentkezik a fájdalom, és állandóan azon az egy területen-e, vagy időről időre másutt és másutt? Milyen jellegű a fájdalom (szúró, éles, tompa, hullámzó), kíséri-e bármilyen egyéb tünet (pl. láz, hányinger), milyenek a székelési szokásaink? Van-e ebben változás (pl. hasmenés, székrekedés váltakozik-e), változott-e a testsúlyunk? Ezt gyakran az a páciens, aki nem szokta mérni magát, ruháinak szűkösségéből, esetleg lötyögéséből tudja megítélni.
Az első találkozás alkalmával a szakorvos rendszerint ismét végigkérdezi panaszainkat, kitér étkezési és székelési szokásainkra, tájékozódik az egyéb meglévő társbetegségekről, gyógyszeres kezelésünkről, és fizikális vizsgálatot végez.
Nézzük először a fizikális vizsgálatot! A vizsgálóágyon hanyatt fekve, hasunkat szabaddá téve az orvos megtapintja hasunkat, tájékozódik az esetleges fájdalmas pontokról, és ha van ilyen, megnagyobbodott hasűri szervünkről (pl. máj, lép). Először csak finom, felületes tájékozódó tapintást végez, majd ezt követi a gondosabb, nagyobb erőkifejtéssel járó vizsgálat, amelynél már a has különböző részeit tapintja, hasonlítja össze. A jobb felhasi régióban az epehólyag, máj, vastagbél, a bal felhasi területen a lép és a vastagbél következő szakasza, a köldök feletti terület a gyomor és részben szintén a vastagbél, a köldök körüli régió, zömmel a vékonybél, míg az alhas jobb oldalán a féregnyúlvány (vakbél) és a vastagbél, bal oldalán a leszálló vastagbél betegségei válnak felismerhetővé.
A jobb és a bal alhasi régióban jelentkező tapintási fájdalom hátterében vese eredetű, és nőknél nőgyógyászati megbetegedés gyanúja is felmerülhet. Az alhas középső részén a húgyhólyag (illetőleg nőknél a méh is) helyezkedik el. Hozzátartozik a vizsgálathoz mindkét veserégió vizsgálata, és a sérvkapuk tapintása is (köldök, lágyék, comb). Már a fizikális vizsgálat is alkalmat nyújt valamelyest a differenciáldiagnózisra (a beteg panaszaival együtt), elkülönítve a vélhetően urológiai, nőgyógyászati betegségeket a gasztroenterológiai panaszoktól.
Mindenképpen hozzátartozik az első vizsgálathoz a végbél ujjal történő tapintása, melyet az orvosi nyelv rektális digitális vizsgálatnak nevez. Elmondás alapján ijesztőnek tűnő, de gyors, fájdalmatlan és sokszor rendkívül fontos többletinformációt nyújtó vizsgálatról van szó. A vizsgálóorvos krémmel síkossá tett kesztyűs ujját vezeti a végbélbe. Ami elsősorban fontos, hogy tapint-e például aranyeret, daganatos szövetszaporulatot, megnagyobbodott prosztatát, nőknél pedig a hüvely hátsó falát stb.
Lényeges, hogy a vizsgálat során a kesztyűn maradó széklet milyen színű. Előfordul ugyanis, hogy a beteg nem is figyeli a székletét, és csak itt, a vizsgálat során derül fény annak esetleges véres voltára, de lehet a széklet akár szurokfekete vagy agyagszerűen világos is. Ezek mind-mind más megbetegedés jelei. A vizsgálat során elérhető a hasüreg alsó része, melynek fájdalmassága szintén nagyon fontos diagnosztikus jel.
Hozzátartozik a kivizsgáláshoz a vérvétel és a vizeletvizsgálat, vagyis a labordiagnosztika. Az esetek zömében általános vizsgálatsor készül, amiben szerepelnek a máj- és vesefunkciók, a vér ionháztartási paraméterei, a vérkép (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezkék), a vérzsírok, a vérsejtsüllyedés, vércukor, a hasnyálmirigy enzime, de lehetőség van – általában nem az első vizsgálat alkalmával – egyéb specifikus laborvizsgálatokra is. Emiatt, valamint az esetek zömében szükségessé váló hasi ultrahangvizsgálat miatt érkezzünk éhgyomorral. Ez nem jelenti azt, hogy a reggel szükséges, szokásos gyógyszereket kevés folyadékkal ne vegyük be, de természetesen vannak olyan betegségek (pl. cukorbetegség), ahol ki kell kérnünk a beutaló háziorvos tanácsát.
Ismét egy fájdalmatlan, még csak nem is kellemetlen, de nagyon sok információt adó vizsgálatról van szó. Áttekintő képet ad a fizikális vizsgálat során tapintott szervekről, de a technikai korlátok miatt nem minden hasi szervünkről szolgáltat megfelelő érzékenységű információt. Alkalmas a máj, az epehólyag, a lép, a vesék megfelelő érzékenységű vizsgálatára. Az epehólyag-kövesség kimutatásának alapvető módszere.
Vizsgálható vele a vastagbél, a prosztata, a vékonybélrendszer, a hasnyálmirigy is, de ezek már kisebb érzékenységgel. Ne várjuk el a gyomor betegségeinek kimutatását sem. Sokszor a hasi ultrahang csak a gyanúját veti fel valamely szervi elváltozásnak, és azt további eszközös vizsgálatoknak kell tisztázniuk (pl. a vastagbéltükrözés, gyomortükrözés, CT, stb). A vizsgálat általában elsötétített szobában, hanyatt fekvő helyzetben történik, melyhez a hasunkat szabaddá kell tennünk, s azt zselészerű anyaggal kenik be.
Kellenek-e további vizsgálatok?
Amikor a kivizsgálásnak ebben a fázisában vagyunk, a gasztroenterológus szakorvos eldönti, hogy kellenek-e további vizsgálatok, s ha igen, azok melyek legyenek, például tükrözés, kilégzéses teszt, CT- és MR-vizsgálat, vagy székletmintavétel. Ezek némelyike – például a tükrözések – kellemetlenséggel, sőt fájdalommal is járhatnak. Mint ahogyan a vizsgálat menetében bármikor, most is van lehetőségünk dönteni egy további eszközös vizsgálat elfogadásáról, vagy elutasításáról. Ha azonban – nyilván alapos okkal – szakorvoshoz fordultunk, akkor próbáljuk meg inkább elfogadni az ő véleményét a további vizsgálatokat illetően.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
