Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A Journal of the American Dietetic Association szaklapban megjelent legújabb kutatás kimutatta, hogy a leggyorsabban evő 40-50 éves nők nagyobb valószínűséggel híznak el, mint lassan étkező kortársaik. Egy korábbi japán kutatás szerint a falás majdnem kétszeresére növelheti a túlsúly kialakulásának valószínűségét.
Ian McDonald, a Nottinghami Egyetem professzora elmagyarázta, hogy a túl gyors evés felülírja azokat a mechanizmusokat, amelyek tudatják az agyunkkal, hogy elteltünk. Az idegek jelzik az agynak, hogy a gyomor tágul. Ezzel egy időben az üres gyomorban termelődő, éhséget jelző grelin hormon szintje csökkenni kezd. Az evés megkezdésétől körülbelül 20 perc múlva jut el az evés abbahagyására felszólító jel az agyunkba. Ha tehát túl gyorsan eszünk, túlságosan megtöltjük a gyomrunkat, és túlesszük magunkat.
A professzor szerint sokan gyermekkorban veszik fel a habzsolás szokását, amikor sietnek az evéssel, hogy minél hamarabb felállhassanak az étkezőasztaltól. Megdöbbentő, hogy ezeket a szokásokat egészen felnőttkorig továbbvisszük. A Dél-Karolinai Orvosi Egyetem kutatói ráadásul azt is kimutatták, hogy a falás a sav-visszaáramlás (reflux) kockázatát is növeli.
Mi a teendő?
Ha eléggé meg szeretnénk rágni az ételt, legalább 20 percet kell az étkezésre fordítanunk. Érdemes étkezés közben néhányszor felállni, hogy ellenőrizzük, mennyire teltünk el. „Ha felálláskor kényelmesen érezzük magunkat, nem túlságosan eltelve, akkor éppen eleget ettünk” – mondja a szakértő.
Az egészséges felnőttek percenkét körülbelül 10-14-szer vesznek levegőt, de egyesek 20-szor, vagy akár többször is. Ez utóbbi Fiona Troup, a londoni Six Physio intézet fizikoterapeutája szerint légszomj érzéséhez, valamint más tünetekhez, például az ujjak és az ajkak bizsergéséhez, szívdobogásérzéshez, fáradtsághoz, a koncentrációs képesség romlásához és irritábilis bélszindrómához (IBS) vezethet. Ezek a tünetek azt sugallják, hogy nem az orrunkon, hanem a szánkon át vesszük a levegőt, ami a vér szén-dioxid-szintjének csökkenéséhez vezet, aminek következtében az oxigén nem tud felszabadulni az izmokba és a szervekbe. Troup úgy véli, hogy a gyors légzés rossz szokás, ami stresszes állapot, hát- vagy nyakfájdalom, érzelmi trauma vagy műtét következtében alakulhat ki.
Mi a teendő?
Mérjük meg nyugalmi légzésszámunkat, és ha percenként több mint 20, és más tüneteket is tapasztalunk, forduljunk orvoshoz.
Az a veszélyes az alkohol túl gyors fogyasztásában, hogy a szervezet nem tudja elég gyorsan feldolgozni. Paul Wallace, a University College London professzora szerint az aranyszabály az, hogy a máj körülbelül egy egységnyi alkoholt képes feldolgozni óránként. Ha ennél gyorsabban iszik valaki, az etanol eláraszthatja az agyat.
Még a tiszta víz és más folyadékok túl gyors fogyasztása is kellemetlen érzéshez vagy refluxhoz vezethet, mert a túl sok folyadék következtében a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe.
Mi a teendő?
Wallace professzor szerint lassíthatjuk az etanol felszívódását azzal, ha eszünk valamit alkoholfogyasztás előtt, vagy felváltva fogyasztunk alkoholos és üdítőitalokat. Az azonban a legjobb, ha követjük az alkoholfogyasztásra vonatkozó hivatalos ajánlásokat.
Amerikai kutatók szerint járásunk sebessége ugyanolyan jól előre jelezheti élettartamunkat, mint kórtörténetünk, dohányzási szokásaink vagy vérnyomásunk. A Pittsburghi Egyetem kutatói a 34 ezer 65 éven felüli személyt vizsgálata során kimutatták, hogy a leghosszabb várható életkorral azok rendelkeztek, akik legalább 1 m/s sebességgel jártak. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ha valaki készakarva elkezd gyorsabban járni, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy tovább fog élni – a járásunk sebessége nem okoz jó egészséget, inkább csak jelezheti azt.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
