6 ok, amikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás

Melyik a 4 leggyakoribb betegség?

A The Lancet című szaklapban publikált cikk szerint a WHO megnevezte a 4 legelterjedtebb, krónikus, nem fertőző betegséget, és ezek a - szív- és érrendszeri betegségek, - a légzőszervi betegségek, - a daganatok, - a cukorbetegség. Mindről kijelenthető, hogy a fejlett világ lakosságára jellemző és a genetikai okokon túl erősen összefügg az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. Az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több, mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.

 Szappanos hajmosás  - a haj életre kel > > >

A genetika adottság, az életmód megváltoztatható

Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, betegségeink jó részének manifesztálódását magunk is „elősegíthetjük”. Íme, a 6 legfőbb életmódbeli rizikófaktor:

1.

Dohányzás A WHO szerint itt a cél legalább 30-50 százalékos visszaszorítás.

2.

Alkoholfogyasztás E téren már 10 százalékos csökkentés is egészségnyereséggel járna.

3.

Sóbevitel A világszervezet szerint 30 százalékkal kellene redukálni a bevitt só mennyiségét.

4.

Elhízás Egyre jelentősebb cél nemzetközi szinten is az „elhízás-járvány” megállítása.v 5.

Magas vérnyomás 25 százaléknyi csökkenés számos kockázatot kiküszöbölhetne.

6.

Magas vércukorszint, inzulinrezisztencia Itt fő célnak kell lenni a már fiatalok és gyerekek közt is terjedő 2. típusú cukorbetegség megelőzésének.

Ezek a célok természetesen a világ teljes lakosságára vonatkoznak, és a világszervezet szerint közülük a legnagyobb hatása a magas vérnyomás normalizálásának és a dohányzás visszaszorításának lenne.

Nyár a fül-orr-gégész szemével > > >   

A rizikófaktorok megsokszorozzák a katasztrófa esélyét

Fontos látni, hogy az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis a metabolikus szindróma jórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nem csak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással.

A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Éppen ezért, mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amely megnyugtathat, vagy idejében megkezdhetővé válik általa a szükséges kezelés.

Ossza meg:

Kövessen minket: