A legújabb norvég kutatás most azt a folyamatot is azonosította, ahogyan az agyban lévő hullámok az illatokat a régi emlékekhez és „belső térképekhez” társítják. „Az orrunkból származó jelzések a jelzések hangszerelt szimfóniájaként alakulnak át és kapcsolódnak az emlékekhez” – magyarázták a kutatók. A trondheimi Kavli Institute for Systems Neuroscience szakértői szerint ezeknek az emlékeknek mindegyike egy helyhez kapcsolódik, ami egy belső térképen van kijelölve az agyban. Az agy egy olyan folyamat keretében kapcsolja összes az illatokat az emlékekkel, amelyben az idegi hálózatok körülbelül 20-40 Hz-en csatlakoznak az agyhullámokhoz. „Tudjuk, hogy az illat kapcsolatban áll az emlékekkel” – mondta a kutatás vezetője, Kei Igarashi. „Azt is tudjuk, hogy a különböző agyi területeken lévő idegsejteknek szinkronban kell rezegniük ezeken a területeken, hogy hatékonyan kommunikálhassanak egymással. Eddig mégsem értettük a területek közötti kapcsolódást és az emléknyomok kialakulását.”
A kutatók egy labirintust építettek patkányoknak, amelyben az állatok egy lyukba dughatták be a fejüket. Amikor bedugták a fejüket a lyukba, két illat egyikét érezhették. Az egyik illat azt jelezte a patkányoknak, hogy táplálékot találnak a mögöttük lévő bal oldali edényben, a másik illat pedig azt, hogy a táplálék a jobb oldali edényben lesz. Három hét tanulást követően a patkányok az esetek több mint 85 százalékában az étellel járó lyukat választották. Az agyműködés követése érdekében 16 pár elektródát ültettek be az agyuk hippokampusz területére, valamint az entorhinális kéreg különböző területeire. Az entorhinális kéreg – hippokampusz rendszer vélhetően jelentős szerepet játszik a helyszínekre vonatkozó emlékek visszahívásában. Miután sikerült meghatározni az illat és a helyszín összefüggéseit, a kutatók az agyhullámok egy bizonyos mintáját mutatták ki ezeken a területeken. „Amint a patkány ki van téve az illatnak, a 20 Hz-es hullámok aktivitásának megugrása tapasztalható” – magyarázta Igarashi professzor.