
Az Illinoisi Egyetem kineziológus és népegészségügyi professzora, Robert Motl elmondta: „a koffein hatást gyakorol az agy és a gerincoszlop rendszerére (adenozin neuronszabályzó rendszer), melyek fontos szerepet játszanak a fájdalom kialakulásában. Mivel a koffein blokkolja az adenozint, mely kulcsfontosságú az energiatovábbításban, így a fájdalmat is csökkenti.”

A kutató, aki korábban versenyszerűen kerékpározott, 25 edzett, főiskolás korú férfit osztott két csoportba. Az egyik csoportba kerültek azok, akik alig vagy egyáltalán nem ittak kávét. A másik csoport tagjai naponta átlagosan 400 mg koffeint vettek magukhoz (3-4 csésze). A laboratórium szobabiciklijén kellett edzeniük, hogy meghatározzák a maximális oxigénfelvételüket, majd két, egyenként 30 perces, magas intenzitású edzésen vettek részt.
Minden egyes szakasz előtt egy órával a kerékpárosok, akiknek meghagyták, hogy 24 órán át ne fogyasszanak koffeint, kaptak egy tablettát. A tabletta vagy placebo volt, vagy testsúlykilogrammonként 5 mg koffeint tartalmazott. Mindkét edzés során rendszeres időközönként rögzítették, hogy mennyi fájdalmat éreztek a quadricepszükben (a comb négyfejű izmában), az oxigénfogyasztás, a szívverés és a munka intenzitásának adataival együtt.
"Nem számítottunk arra, amit tapasztaltunk – mondta Motl. A koffeinfogyasztást követően a kávéfogyasztók és a koffeinmentes életet élők egyaránt csökkent fájdalomérzetről számoltak be. "