Új kutatás a kognitív viselkedés terápia hatásáról
A King's College London kutatói arra keresték a választ, milyen előnyei lehetnek a kognitív viselkedés terápiának (KVT) a sok szenvedés okozó krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) kezelésében. Ez utóbbi egyre terjedő jelenség, a National Institutes of Health szerint Amerikában több mint 25 millió ember szenved emiatt. A kutatók végül értékes megállapításokra jutottak, amelyeket a Journal of pain c. szaklapban közöltek. Ezek szerint a KVT eszköztárán belül az ún. elfogadás és elkötelezettség terápiát alkalmazták, amely számos esetben bevált már, akár szenvedélybetegségek kezeléséről, akik a bizonyos fogyatékosságok elfogadásának segítéséről volt szó. A szemlélet lényege, hogy a tünetek csökkentése helyett hatékony megküzdési viselkedésmintákat épít ki a pácienseknél.
Erre figyeljen, ha sokat köhög>>>
A kulcs a pszichés flexibilitás
Az elfogadás és elkötelezettség terápia tulajdonképpen a pszichés flexibilitás modelljére épül, amely nem más, mint az arra való képesség, hogy tudatosabbak, célorientáltabbak és elkötelezettebbek legyünk a helyzetünk jobbra fordítása iránt. Mindez a krónikus fájdalom szindróma elleni terápiában úgy használható, hogy a szakemberek szerint ebben a helyzetben egy új kontextusba kell helyezni önmagunkat. Ez azt jelenti, hogy az énünket olyan perspektívába kell helyezni, amelyben nem határozhatják meg az érzések – így a fájdalom – és a hozzá kapcsolódó negatív gondolatok sem. Az angol tudósok 412 felnőtt páciensnél vizsgálták a módszer hatékonyságát, akik valamennyien egy fájdalomkezelési központ páciensei voltak Londonban. Az eredmények azt mutatták, hogy a terápián résztvevők 67,5 %-a jelentős javulást produkált közvetlenül a terápia után és 9 hónappal később is. A pácienseknek nem csak a stressz-szintje és a depresszióra való hajlama csökkent, de mind a munkájukban, mind a magánéletükben jobban „működtek”.
Köhögésből súlyos szövődmény >>>
A fájdalom és a hangulatzavar is kezelhető
A krónikus fájdalom szindróma egy nagyon összetett kórkép, amelyet ennek megfelelően is kell kezelni. A legfontosabb, hogy eljusson az érintettekhez az információ: nem szabad feladni a reményt, van segítség. Az ilyen betegek többnyire több stációt is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak, ezért könnyen bekerülhetnek egy lefelé tartó spirálba, ami növekvő szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. Ez pedig önmagában is tovább fokozza a fájdalmat – hangsúlyozza Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista. - A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis szinte már fél gyógyulás. Ha megtaláltuk a kiindulópontot, eldönthetjük, hogy milyen kezelés válik be leginkább, vagy hogyan milyen kombinált kezelés lehet a legjobb hatásfokú. Szóba jöhet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia. Mindezt fontos megtámogatni funkcionális gyógytornával és mentálhigiénés segítséggel is. Olyannyira fontos a pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénikusok segítsége, hogy enélkül nem lehet teljes a gyógyulás. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több oldalról közelítsünk a krónikus fájdalom szindróma felé, és mindenképpen bátorítsuk a sokszor elkeseredett pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.