2024. November 20. szerda
A latinó embertípus tovább él, mint a kaukázusi, noha nagyobb arányban találkozik a diabétesszel és egyéb betegségekkel. A tudósok erre az ellentmondásra „hispániai paradoxként” is szoktak utalni – tudjuk meg az UCLA friss kutatásából, amely a Genome Biology című szaklapban került publikálásra.

Amerikai statisztikák szerint a latinó népesség valóban tovább él, mint a kaukázusi, méghozzá átlagosan három évvel. A születéskor várható élettartam az esetükben 82 év a kaukázusiak 79 évével szemben. Bármilyen korról is beszélünk, az egészséges latínók 30 százalékkal kisebb arányban veszélyeztetettek halandóság szempontjából, mint más etnikai csoportok – derül ki egy American Journal of Public Health című szaklapban publikált 2013-as kutatásból. Az UCLA szakembere, Steve Horvath és csapata 6 ezer ember DNS-mintáját vizsgálta. A résztvevők hét különböző etnikai csoportból származnak: két afrikai csoport, afrikai amerikaiak, kaukázusiak, dél-ázsiaiak, latinók és egy tsimane nevű csoport, amely a latinókkal rokon.

A friss kutatás szerint a latinók azért élnek tovább, mert biológiai órájuk lassabb, mint a többi etnikumé. Ennek epigenetikai magyarázata van, amire a vérsejtek DNS-ének vizsgálatával jöttek rá. A kutatók ezt úgy világították meg, hogy például a latinó nők átlagosan 2,4 évvel fiatalabbak biológiai órájuk szerint, mint az azonos korú nem-latinók menopauza után, tehát tulajdonképpen lassabban öregszenek. „Ez a fajta lassabb öregedés segít a magasabb egészségügyi kockázatok semlegesítésében, így a latinók tényleg tovább élnek” – összegzi a lényeget Horvath professzor.


Forrás: Medipress
2016. 08. 24.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
- Karácsonyi ajánlat -
- Kiemelt ajánlat -
- Egészségplázából -