Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A magas vérnyomás szindróma elemei
A menopauza során kialakult magas vérnyomást kezelni kell.Felmerülhet a kérdés, miért érdemes a magas vérnyomásra tünetegyüttesként gondolni. Dr. Kapocsi Judit PhD válasza erre az, hogy a vérnyomás számos szerv és folyamat működését befolyásolja, és ez a megállapítás fordítva is igaz: számos szerv és folyamat hatással van a vérnyomás alakulására is. Az úgynevezett hipertónia szindróma elemei éppen ezért a csökkent artériás rugalmasság, az endotél diszfunkció (ami az érelmeszesedés előjelzője), a vesefunkció változás, a bal kamra hipertrófia, a fokozott trombóziskészség, a neurohormonális diszfunkció, a szénhidrát- és zsíranyagcsere zavar, az inzulin anyagcsere zavara és az elhízás is.
Már csak azért is fontos szindrómaként kezelni a magas vérnyomást, mert ma hazánkban a fő halálok több, mint 50%-ban szív-érrendszeri betegség, amelyek hátterében a leggyakoribb okok egyike a hipertónia. Ráadásul a magas vérnyomással élők 80%-a számos kísérőbetegséggel rendelkezik. Tehát szó szerint életbevágó a magasvérnyomás betegség hatékony és komplex kezelése – első lehetőségként életmóddal, bizonyos helyzetekben pedig gyógyszerrel is.
A kardiológus és az életmódorvos segíthet a menopauza okozta magas vérnyomáson. Sok nő azzal a tudattal nyugtatja magát, hogy a magas vérnyomás a férfiak betegsége, és ez bizonyos életkorig igaz is. 30-44 éves kor között a nők szisztolés (első érték vérnyomásméréskor) vérnyomása valóban alacsonyabb, mint a férfiaké. A korral azonban a vérnyomás emelkedik, a szisztolés vérnyomás a férfiakkal összehasonlítva még meredekebben is. Mire pedig a nők betöltik a 60. életévüket, a hipertónia gyakorisága nagyobb, a vérnyomás értéke pedig magasabb, mint a férfiakban. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a menopauza után fokozódik a nők kardiovaszkuláris rizikója!
A menopauzális vérnyomás emelkedésének több oka is van – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. Az autonóm idegrendszeri és neuro-hormonális változások mellett fontos hangsúlyozni a só érzékenység fokozódását és a sok esetben megváltozott életmódot is. A hormonális változások közül a legjellemzőbb az ösztrogénhiány, amelynek szerteágazó következményei közt szerepelhet többek közt az elhízás, az ebből eredő inzulin rezisztencia, esetleg 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, az endotél diszfunkció és végső soron az érelmeszesedés. Ezért is születhetett meg a posztmenopauzális metabolikus szindróma fogalma, amely mindezeket magában foglalja, a magas koleszterinszint és a magas húgysavszint mellett.
Kapocsi doktornőtől tudható, hogy a menopauza idején, után kialakult magas vérnyomás szindróma elsődleges kezelése – a többi esethez hasonlóan – az életmód rendezése. Ez érintett nőknek jelentős segítséget kell kapnia a testsúly csökkentéséhez, a megfelelő étrend és a mozgásprogram kidolgozásához, adott esetben a dohányzás elhagyásához. Ebben pedig döntő jelentősége lehet az életmód orvoslásnak, amely nem csak az életmód orvos, a dietetikus és a mozgásterapeuta bevonásával állítja fel az optimális életmódtervet, de – tekintettel a menopauzára – akár nőgyógyász bevonásával is képes kezelni a problémákat.
Természetesen az életmód rendezésén túl szükséges lehet a gyógyszeres kezelés is, akár a már kialakult betegségek kezeléséhez, akár a magas vérnyomás csökkentéséhez – hangsúlyozza Kapocsi doktornő. Ez utóbbiról azonban tudni kell, hogy mindig személyre szabottan kell meghatározni a kívánt célértékeket, hiszen más az elfogadható például elsődleges magas vérnyomás esetén és akkor, ha a hipertónia mellett már a cukorbetegség is jelen van. A cél azonban minden esetben a szervkárosodások megelőzése, illetve azok visszafejlődésének elérése, végső soron a szív-érrendszeri megbetegedés és halálozás kockázatának maximális csökkentése.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
