2024. Szeptember 26. csütörtök
A szakértők szerint az iskolák kulcsszerepet játszhatnak annak a 10-20 százaléknyi gyereknek a segítésében, akik valamilyen formában mentális kezelésre szorulnak.

A mentális egészségügyi problémákkal küzdő felnőttek 75 százalékát még 18 éves kor előtt diagnosztizálni lehetne, az Egyesült Államokban és más fejlettebb országokban azonban a mentális zavarokkal küzdő gyerekek mindössze egynegyedét diagnosztizálják és kezelik, és a szegényebb országokban még ennél is rosszabbak az arányok. "A mentális betegségek gyakran kamaszkorban kezdődnek, de nem akkor érnek véget: ezek a problémák gyakran élethosszig megmaradnak - nyilatkozta Dr. Mina Fazel, az Oxford Egyetem gyermekpszichiátere - Ezért hát kiemelt fontosságú lenne, ha olyan innovatív módszereket találnánk, amikkel biztosíthatnánk ezeknek a fiataloknak a tanulmányi, érzelmi és szociális fejlődését. Mivel a gyerekek az iskolában töltik el idejük nagy részét, így kézenfekvő lenne, hogy az oktatási intézmények is kivegyék a szerepüket a mentálisan beteg gyerekek felismerésében és kezelésében." Ha ugyanis ezeket a problémákat nem kezelik megfelelően, komoly fejlődési zavarokat okozhatnak, és hosszú távon is kihathatnak a szakmai előmenetelre és az érzelmi kapcsolatokra.

Bár a legtöbb szakértő szerint a mentális betegségek szűrését ugyanúgy kötelezővé kéne tenni az iskolákban, mint mondjuk a magas vérnyomásét, vannak, akik szerint ezzel megbélyegeznének bizonyos tanulókat. "Ha a gyerekek 10 százaléka cukorbetegségben szenvedne, biztos senkinek nem lenne baja a kötelező szűrésekkel. Az iskolákban el lehet végezni a szükséges szűrővizsgálatokat és mivel a mentális betegségben szenvedők esetében komplex intervencióra van szükség a gyógyuláshoz, az oktatási intézmények is sokat segíthetnek" - nyilatkozta Fazel. A kutatás részletes leírása a The Lancet Psychiatry című orvosi szaklap október 7-ei számában olvasható.


Forrás: Medipress
2014. 10. 27.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés