„A készenléti egységek érdekes csoportok” – nyilatkozta a kutatás vezetője, Jennifer Taylor, a philadelphiai Drexel Egyetem orvosi karának munkatársa. „Azért mennek be, mert segíteni akarnak, és amikor bemennek, szembesülnek ezekkel a helyzetekkel, amelyekre nincsenek felkészítve.”
Taylor és munkatársai amerikai adatok elemzésével kimutatták, hogy a mentősöket 14-szer nagyobb valószínűséggel éri erőszakos támadás munka közben, mint a tűzoltókat. A férfi mentősökre a támadások 12-szer nagyobb kockázata leselkedik, mint a férfi tűzoltókra, a női mentősökre pedig 9-szer nagyobb kockázat leselkedik, mint a női tűzoltókra.
A mentősökkel készített interjúkból az derült ki, hogy nem kaptak kiképzést arra vonatkozóan, hogyan kezeljék az erőszakos betegeket, vagy hogyan védjék mag magukat. A másik problémát a diszpécserektől származó hiányos információ jelenti. A mentősök szerint gyakran előfordul, hogy úgy küldik ki őket egy esethez, hogy fogalmuk sincs arról, mibe sétálnak bele. Ráadásul a válaszadók azt is nehezményezték, hogy a diszpécserek gyakran túl lassan küldik az erősítést, amikor egy mentős veszélybe kerül. Az American Journal of Industrial Medicine című szakfolyóirat februári számában a kutatók azt írják, hogy az erőszakos támadások magas kockázata és a nagy esetszám együttesen a kiégés magas előfordulásához vezetnek a mentősök körében. A szakértők most azt vizsgálják, hogyan lehetne csökkenteni a mentősökre leselkedő sérülésveszélyt és stressz szintet.