
Az inaktív életmód növeli az öregedéssel összefüggő betegségekre való hajlamot, továbbá közvetlenül befolyásolja az öregedés folyamatát. Mindezek a várható élettartam csökkenését eredményezik – állítja Lynn F. Cherkas, a londoni King's College munkatársa.

A kutató és kollégái 2401 ikerpár esetében vizsgálták a fehérvérsejtek telomerjeinek hosszát, melyekről tudni lehet, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre rövidülnek, és jó kifejezői az illető biológiai korának. (A telemerek a kromoszómák végén található dns-szakaszok.) A telemerek hosszát a kutatók összevetették a vizsgált személyek fizikai aktivitásával, dohányzási szokásaival és szocioökonómiai státuszával.
Az eredmények szerint a szabadidejüket aktívan töltő személyek telomerjei hosszabbak, mint inaktív társaiké, és a kutatók elmondása szerint az összefüggés akkor is fennállt, amikor számításba vették a testtömegindexet, a dohányzást, a szocioökonómiai státuszt, valamint a munka közbeni fizikai aktivitást.
A tanulmány szerzői szerint a telomerek hossza közötti legnagyobb eltérést a fizikailag legaktívabb (átlagosan heti 199 percet mozgó) és a legkevesebbet (mindössze heti 16 percet) mozgó résztvevők között figyelték meg. Ez számokra lebontva azt jelenti, hogy a legaktívabbak biológiai korukat tekintve tíz évvel fiatalabbnak számítanak, mint lusta kortársaik.
A telomerek rövidebb hossza a kutatók szerint többek között a sejteket károsító oxidatív stressznek, valamint a stresszes életmódnak köszönhető, melyek hatását a rendszeres mozgás képes ellensúlyozni.