E fehérje mindegyikünk szervezetében megtalálható, hatása azonban a korral alábbhagy. Ezt a folyamatot szeretnék megállítani az ulmi egyetem molekuláris biológusai a Max Planck őssejtkutatási csoporttal együttműködve – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
Az emberi szervezetben az őssejtek felelősek a szövetek és szervek regenerációjáért.
Amennyiben ezek az élet folyamán károsodnak, a szervezet kevésbé hatékonyan tudja csak „javítgatni” a keletkezett hibákat. A p53 feladata, hogy a károsodott őssejteket megsemmisítse, és ezzel javítsa a szervezet regenerációs képességét.A káros őssejtek elpusztításával a fehérje egyrészt megakadályozza, hogy hiba csússzon a szövetek és szervek javításába, másrészt a megmaradt ép őssejteknek így több helyük lesz, és feladatukat hatékonyabban tudják ellátni – magyarázta Lenhard Rudolph, a kutatócsapat vezetője.
A fehérje különösen az intenzíven regenerálódó szöveteknek és szerveknek válhat hasznára, mint például az immunrendszer, a vér, a bőr vagy a belek, illetve az izmok is profitálhatnak belőle valószínűleg. A szívre és az agyra azonban, ahol csekély a regeneráció üteme, feltehetően kisebb hatással van.
Rudolph nem hiszi, hogy az élet fonalán jelentősen nyújtani tudna e megoldás, ebben ugyanis több különböző tényező játszik közre. Ahhoz azonban hozzájárulhat a p53, hogy javuljon az idős emberek életminősége. Rudolph szerint a fehérje aktivitását növelő hatóanyagok 5-10 éven belül rendelkezésre fognak állni.
Tanulmányukhoz a kutatók genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyeknek bélrendszere nem tudott előállítani p53-at. A kísérleti állatoknál halmozottan fordultak elő változások az örökítőanyagban, ezen kívül pedig a szerv idő előtt felmondta a szolgálatot.