Fókuszban: A pánikbetegség

A feszült idegállapot, a stressz olyan súlyosnak látszó tüneteket okozhat, hogy a hozzátartozók rögtön mentőt hívnak. A pánikrohamot a beteg bármily valóságosnak is éli meg, a probléma nem szervi eredetű.
BŐVEBBEN

Vészhelyzet esetén az agyban minden más tevékenység gátlódik, csupán egyetlen fenyegető érzés marad. Ez a fenyegető érzés pánikroham esetén is fennáll – reális veszély nélkül. A tünetek súlyossága változó, de a pánikbetegséghez fóbia és depresszió is társulhat.
BŐVEBBEN

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd „magától” elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni?
BŐVEBBEN

Gyakrabban jelentkeznek szívproblémák azoknál a pácienseknél, akiknek pánikrohamai vannak – állapították meg brit kutatók. Különösen nagy az ötven évnél fiatalabbak és a nők kockázata, körükben a szívinfarktus valószínűsége is nagyobb.
BŐVEBBEN

A pánikbetegek nagy része nem részesül megfelelő kezelésben, nem tudják, hova forduljanak problémájukkal, vagy még rosszabb: fel sem ismerik betegségüket. Pedig megfelelő kezeléssel a betegek állapota javítható, míg a kezelés nélküli pánikbetegség súlyosan rontja az életminőséget.
BŐVEBBEN

Az agorafóbiás személy észre sem veszi, hogy betegsége lépésről lépésre átveszi az irányítást az egész élete felett. Egyre kilátástalanabbnak, reménytelenebbnek éli meg helyzetét, pedig a szorongás szakorvosi segítséggel leküzdhető.

BŐVEBBEN