Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Ez a sors vár a halálos inszomniában szenvedő betegekre, amely világszerte mindössze 100 embert sújt. A betegség azért alakul ki, mert a beteg szervezete nem képes felkészülni az éjszakai alvásra, ami azt jelenti, hogy soha nem alszik el. Ez akkor következik be, amikor a prion nevű fehérjék alakja rendellenessé válik, és károsítják az agyat. Mindez az álmatlanságon kívül verejtékezéshez, impotenciához, remegéshez, járászavarhoz, fogyáshoz, hallucinációkhoz és szorongáshoz is vezet. Az általában középkorban jelentkező betegség hét-harminchat hónapon belül halálhoz vezet.
Az évek óta tartó kutatásnak köszönhetően az már kiderült, hogy a halálos álmatlanság akkor következik be, amikor a prionok az agyban elkezdenek rendellenes módon meggörbülni. Ez vagy egy apró genetikai mutáció következménye lehet, amikor a betegséget örökletes halálos álmatlanságnak nevezik, vagy véletlenszerűen következhet be, amelyet sporadikus halálos álmatlanságként ismerünk. A rendellenes alakúvá váló prionok az agy talamusz nevű területén lévő idegsejteket kezdik el mérgezni. A talamusz a test szimpatikus idegrendszerével áll kapcsolatban, amely a tudattalan tevékenységeinket, például a hormonháztartást, a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a pulzust szabályozza.
Egészséges emberekben az éjszaka folyamán a hormonszintek megváltoznak, és a szervezet a vérnyomás csökkentésével váltja ki az alvást. A halálos álmatlanságban szenvedő betegekben azonban ezek a tevékenységek nem történnek meg, ezért a betegek ébren maradnak, egyfajta állandó alvást megelőző állapotban. Ez annak köszönhető, hogy a méreg következtében az idegsejtekben bekövetkező károsodás hatására a test rendszerei összezavarodnak.
Tavaly olasz kutatók arról számoltak be, hogy elkezdtek egy klinikai kísérletet annak kiderítésére, hogy egy gyakran alkalmazott antibiotikummal megelőzhető-e, illetve lelassítható-e a prionok kialakulása az agyban. A doxycyclin ígéretesnek mutatkozott a Creutzfeldt–Jakob-betegségben, egy másik prion rendellenességben szenvedő betegek kezelésében. A gyógyszer megakadályozza a mérgező fehérjék összetapadását, így lehetővé teszi, hogy az agy természetes enzimjei lebontsák azokat. A kutatás tehát némi reménysugárral kecsegtet a végzetes betegségben szenvedő emberek számára világszerte.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
