A Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics júliusi számában közölt tanulmányban a szerzők arról számolnak be, hogy a különböző „funkcionális rostokat”, például inulint tartalmazó szeletek nem csökkentik nagyobb mértékben az éhséget. A kísérletben részt vevő nők ugyanolyan éhesek voltak ebédkor az ilyen élelmiszer reggeli fogyasztását követően, mint az olyan napokon, amikor reggelire kevés rostot tartalmazó szeletet ettek. Ráadásul a nap további részében mindkét esetben ugyanakkora volt a tápanyagbevitelük. A korábbi kutatásokhoz hasonlóan a mostani eredmények is azt mutatták, hogy a hozzáadott rost nem válik be a telítettségérzés időtartamának megnyújtásában. A Minnesotai Egyetem dietetikusa, Joanne Slavin szerint ez nem jelenti azt, hogy nem szabad rosttal dúsított élelmiszereket fogyasztani, mert manapság olyan kevés rostot viszünk be a szervezetünkbe, hogy bármilyen formájú rostbevitel jót tesz. Az éhségérzet visszaszorításában ugyan nem válik be, de elősegíti a bélműködés szabályozását, és kordában tartja a koleszterinszintet.

Slavin azt is elmondta, általános elképzelés, hogy az extra rostanyag hosszabb időre eltelít. A telítettségérzés szubjektivitása azonban túlmutat magán a rostanyagon. Egy másik kísérletben kimutatta, hogy a zabkásából és gyümölcsből álló reggelit az alanyok laktatóbbnak találták, mint az ugyanilyen rosttartalmú folyékony élelmiszert. A nagyobb telítettségérzést valószínűleg a rostdús élelmiszer fogyasztásának teljes élménye, vagyis a rágás, a nagy tál zabkása látványa stb. együttesen okozzák. Slavin szerint így valóban tudatában vagyunk annak, hogy rostot fogyasztunk, míg egy rosttal dúsított csokoládészelet esetén teljesen más az élmény.