Leghatékonyabb módja a sebgyógyulásnak nyom nélkül
Szponzorált tartalomA sebgyógyulás több szakaszon megy át, az újraképződött szövetek minősége azonban nem egyenértékű a teljesen érintetlen bőrével.
A sebek gyógyulását több tényező is befolyásolja. A normálisan zajló regenerációhoz a kórokozók távol tartását célzó kezelés mellett megfelelő oxigénellátottságra és immunválaszra is szükség van. Emellett azonban a gyógyulás hosszát és a keletkező heg minőségét más is befolyásolja, például az életkor, a bőrszín, a meglévő betegségek, vitamin- vagy nyomelemhiányok, de még az is, hogy az érintett bőrfelület melyik testrészen található.
Megnézem a Contractubex® Gel-t >>
A gyógyulás érdekében fontos, hogy a sérülés után a sebkezelést minél előbb elkezdjük. A kisebb, felületi sebek házilag is kezelhetők, de a súlyosabb sérülések, főként a harapott, szúrt, roncsolt, valamint a nagyon szennyezett sebek szakszerű ellátást igényelnek, azonban ezek ellátását is meg kell kezdeni a mentő vagy az orvos kiérkezéséig.
Első lépésként gondoskodjunk a seb megtisztításáról és fertőtlenítéséről. Folyó vízzel mossuk le a seb környékéről a szennyeződéseket, és távolítsuk el a benne lévő idegen testeket. Erősen vérző sebek esetében nagyon fontos a vérzés elállítása, ehhez alkalmazzunk nyomókötést, mégpedig steril kötszerből – a vatta nem alkalmas erre a célra.
Égési sérüléseknél az első teendő a seb hűtése kell legyen: kb. 15-20 percig tartsuk folyó víz alá az érintett bőrfelületet (jeget soha ne használjunk), ezzel a fájdalom is csillapodik.
A seb fertőtlenítését jódtartalmú sebfertőtlenítő szerrel végezzük. Soha ne tegyünk rá hintőport, és kerüljük a népgyógyászat által javasolt módszereket is, például az égések tejföllel való kezelését. Sebkenőcsöt vagy gélt is csak bizonyos esetben, például enyhe, kis területet érintő égési sérülések esetén lehet használni. Fertőtlenítés után a sebet fedjük le steril kötszerrel.
Mint említettük, a sebek helyén kialakuló hegek minősége nem egyenértékű az ép szövetekével, azoknál kevésbé rugalmas és ellenálló, ráadásul ha a sebgyógyulás folyamata zavart szenved, kóros hegek alakulhatnak ki, melyeknek három fő típusát különböztethetjük meg.
Az atrófiás hegek kialakulása a gyógyulási folyamat megszakadásának köszönhető. Ilyenkor nem képződik elég kötőszöveti rost, ami kitölthetné a sebet, és összezsugorodott, a környező bőrfelszínnél mélyebben elhelyezkedő heg alakul ki. Jellegzetes formái például az aknés hegek, melyek kis, kerek behúzódások a bőrön, de hasonló eredménnyel járhat a bárányhimlő kiütéseinek elvakarása is.
A hegszövet burjánzásával járó hegesedés következménye lehet a hipertrófiás heg, mely vöröses-lilás színű, a bőr felszínéből kiemelkedő, vastag, gyakran viszkető és fájdalmas heg. Például égési sérülések, napégés következtében alakulhat ki, általában a sérülést követően néhány héttel. Sokszor külső beavatkozás nélkül is szépen gyógyul, de kimetszéssel biztosan el lehet távolítani.
Szintén a hegszövet túlburjánzása okozza a keloidos heg kialakulását, azonban míg a hipertrófiás nem terjed túl a seb eredeti határain, a keloid igen. Az ilyen heg vastag, tömött tapintatú, sötétebb, vörös színű, fényes felszínű és szabálytalan alakú. Sokszor nehéz megkülönböztetni a hipertrófiás hegtől, a kettő között azonban lényegi különbség van, mivel a keloid sokkal nehezebben kezelhető. Legtöbbször az arcon és a törzs felső részén alakul ki, hetekkel, hónapokkal a sérülés után, és viszkető, húzódó érzést, fájdalmat okozhat.
Az egészen apró sebektől eltekintve a hegek kialakulását sajnos nem lehet elkerülni, és eltüntetésükre sem léteznek csodaszerek, ám annak érdekében mégis lehet tenni, hogy szebben gyógyuljanak, vagy halványuljanak.
Krémek, kenőcsök alkalmazhatók egyrészt a sebgyógyulás és a hámosodás elősegítéséhez, másrészt a hegek minőségének kedvező irányba történő befolyásolásához. Ezek lehetnek gyógynövényi hatóanyagot tartalmazó és szteroidos készítmények, valamint a nagyon elterjedt és jó hatású szilikonos gélek. A szilikon más hegkezelő termékek: lapok, kötszerek alapanyaga is lehet. Ezek használatával megelőzhető a kóros hegek képződése, a már kialakult vaskos hegeket pedig laposítják, puhítják, színüket halványítják, de előnyük még, hogy csökkentik a hegesedést kísérő viszketést és fájdalmat. A szilikonos lapok és kötszerek az ún. nyomásos terápia során is használhatók: ilyenkor az érintett bőrfelületre tett megfelelő méretű kötszerrel, nyomókötéssel szorítják vissza a kiemelkedő heget.
A hegek kezelése műtéti módszerrel is lehetséges, de nem minden esetben: atrófiás és hipertrófiás hegeknél megoldás lehet a heg kimetszése, a keloidoknál azonban ritkán alkalmazható. Az arra hajlamosaknál, illetve a feszülésnek kitett testrészeken ugyanis a keloidos hegek esetében a hegszövet burjánzása a kimetszés után is folytatódhat, ráadásul fokozottabb mértékben, mint korábban. Ilyen esetekben tehát más módszer alkalmazható, például a hegbe adott szteroidos injekció, melynek hatására a heg szintén felpuhul, elvékonyodik és ellaposodik.
Rendelkezésünkre állnak olyan vény nélkül kapható készítmények, melyeket ha időben elkezdünk alkalmazni és türelmesen, kitartóan kezeljük a heget, nagyon szép eredményt érhetünk el, majdnem láthatatlan heget.
Megnézem a Contractubex® Gel-t >>