Általában sokáig az ágy lesz a beteg „élettere”, sok pihenésre lesz szüksége, ezért el kell dönetni, melyik nyugalmas szobában álljon majd a betegágy. Tegyük fal mellé az ágyat, így óvhatjuk a beteget a leeséstől és kapaszkodót is szerelhetünk a falra, ami majd megkönnyíti a felülést, az elfordulást. Az is hasznos, ha a betegágy könnyen odébbtolható, mert az ellátás (pl. mosdatás) egyszerűbb, ha körüljárható az ágy. A matrac kérdése is fontos. Vannak speciális betegágyak, de nem kell nagy költségekbe verni magunkat, a stroke-os betegek ugyanis lassan, fokozatosan felállnak az ágyból. Elég egy memóriamatrac, és gyakori forgatásokkal igyekezzünk megelőzni a felfekvéses sebek kialakulását. Az ágy magassága sem mindegy, a későbbiekben könnyebben megy majd a leszállás a magasabb ágyról.
Ha a beteg nem képes a vizelet megtartására, az eldobható pelenka jelent megoldást, mely beszerezhető a gyógyászati segédeszköz boltokban. A lábadozás során ez a helyzet javul, egyre inkább képes lesz a beteg az akaratlagos vizeletürítésre. Készítsünk a keze ügyébe ágytálat, ha nem képes egyedül használni, segítsünk neki.
Lassan eljön az idő, hogy a beteg képes egyedül is kiülni az ágy szélére egy rövid időre. A gyógytornász tanácsai nagyon fontosak, tartsuk be őket! Ne siettessük a folyamatot, hagyjunk elegendő időt a pihenésre. Ha a kiülésre már huzamosabb ideig is képes, a gyógytornász segít annak eldöntésében, hogy eljött-e ideje az első lépések megtételének. Ilyenkor jól jön egy tolószék, ebben ugyanis már ki is tolhatjuk őt a fürdőszobába, ahol sokkal könnyebb a tisztálkodás.
A járás gyakorlásánál a legfőbb szempont a biztonság! A beteg ugyanis könnyen eleshet, így mindig csak kísérettel közlekedjen a lakásban is. Álljunk a háta mögé, az egyik kezünket tegyük a vállára, így fékezhetjük a hátratántorodást, az esést. A tolószéket lassan felválthatja a járókeret, és szintén a gyógytornász dönti el, mikor cserélhető a járókeret más segédeszközökre, botra.
Mennyire legyen akadálymentes a lakás?
Tegyük könnyebbé a mellékhelyisége használatát, hogy a már járó beteg minél inkább önállónak érezhesse magát! A toalettre szereljünk toalettemelőt, a magasabb ülés biztonságosabb. A kádba nehéz belépni, de nincs szükség az átépítésre, mert a kádba vágott ajtó segítségével egyszerűen megoldható a belépés. A kádba tehetünk egy farácsot, amire ülve a beteg könnyen tud zuhanyozni egyedül is.
Nincs szükség arra sem, hogy a küszöböt, a szőnyegeket eltávolítsuk, ugyanis a beteg egyre aktívabb lesz, és majd a valóságban, az utcán, a járdán is akadályokba fog ütközni, ezt már otthon is meg kell szoknia.