Szemed egészsége nyáron

Utazhat-e a szembeteg?

Számos szemészeti betegség esetén kérdezi a beteg a szemorvost, esetleg a háziorvost, hogy szabad-e utaznia, például repülőgépen. Ez elsősorban a zöldhályog (glaukóma) betegségben szenvedők számára kérdés. A glaukóma kialakulásában és sikeres kezelésében a szemen belüli nyomás (a szemnyomás) nagy szerepet játszik. A zöldhályog név sok különböző típus összefoglaló neve, ám minden forma a szemnyomás tartós és folyamatos csökkentését igényli. A repülőgépen történő utazás esetén a nagy magasság miatt az utastérben csökken a nyomás a földfelszínen mérhető nyomáshoz képest. Igaz ez még akkor is, hogy ha tudjuk, hogy relatív túlnyomással biztosítják a normális légzéshez szükséges levegőnyomást a kabinon belül. A külső nyomás csökkenése esetén a szemen belüli nyomás relatíve nagyobb lesz. Ezért a glaukóma szempontjából jogosan merül fel a kérdés, hogy a néhány órára megemelkedő szemnyomás ártalmas lehet-e a látóideg számára. Tudjuk, hogy glaukómában a betegség lényege a látóideget alkotó idegrostok és a hozzájuk tartozó idegsejtek károsodása. Ezen károsodás nem fordítható vissza, tehát a kezelés célja a további károsodás megelőzése. Általánosságban elmondható, hogy egy jól kezelt, kellően alacsony szemnyomásra beállított szemnyomású személy számára egy néhány órás repülőút nem jelent kockázatot, ha kezelését az utazás előtt és után folyamatosan alkalmazza. Ezt egyedileg kell a szemorvossal megbeszélni, hiszen a glaukómához tartozó kezelési igények egyénenként különbözőek. Abban az esetben, ha a kockázat mégis érdemlegesnek becsülhető, időlegesen átmeneti többlet szemnyomáscsökkentő tablettát vagy szemcseppet lehet rendelni. A kérdés tehát megoldható, de egyéni, személyre szabott elbírálást igényel, ezért az ilyen jellegű utazási kérdést időben, kellő hozzáértésű szemorvossal célszerű tisztázni.

Az új környezetben szerzett szembetegségek

A nyári utazások során elsősorban a fertőzéses jellegű szemészeti betegségek megjelenése jelent fokozott kockázatot. A meleg vagy forró égövi területeken a kórokozók relatív száma és sűrűsége nagyobb, sőt olyan kórokozók is jelen vannak, melyekkel az utazó hétköznapi élete során nem találkozik. Gyakoribbá válnak a fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladások. Kontaktlencse viselők esetén a tengervízzel illetve a szennyezett uszodavízzel terjedő és a kontaktlencsében felszaporodó kórokozók által okozott, akár nagyon súlyos szaruhártya-gyulladás is megjelenhet. Előfordulhatnak a szemhéjban kialakuló fertőzéses gyulladások is (például árpa). Ezek megelőzésére csupán általános javaslatot lehet adni. Aki kontaktlencsét visel, az semmi esetre se használja a kontaktlencsét a tengeri úszáshoz, és a kontaktlencse viselés szabályait mindenképpen tartsa be. Az oldatokat ne hagyja túlmelegedni, felforrósodni. A rendszeresen használt szemcseppek (beleértve a zöldhályog elleni szemcseppeket is) túlmelegedését, bepiszkolódását mindenképpen aktívan odafigyelve előzze meg a beteg. Fontos tudni azt is, hogy az utazási célországokban nagyon különböző az orvosi ellátás színvonala. Biztosításra mindenképpen szükségünk van, ez azonban nem jelenti azt, hogy megfelelő szakemberek is rendelkezésre állnak. Ezért a megelőzés, a fokozott figyelem kiemelkedő jelentőségű. Egy-egy súlyosabb fertőzés esetén a hazatérés utáni kezeléskezdés már nem feltétlenül biztosítja azt a sikerességet, amit a fertőzés korai szakaszában a megfelelő kezelés nyújtott volna.

Szabadságra megyek, tehát nem használom a gyógyszereimet

Az úgynevezett „drug holiday” a szabadság egyik fontos negatív következménye. Nem pusztán szemészeti probléma, minden krónikus gyógyszerszedést igénylő állapotot érint. A beteg úgy érzi, hogy a gyógyszerek szedése egyfajta „szenvedés”, áldozat a részéről. Amikor szabadságra megy, végre szeretné magát jól érezni, ezért a folyamatos gyógyszerszedést megszakítja. Ezt a viselkedést a betegség előrehaladása követi, aminek okát később az orvosnak nem könnyű felfedezni. Zöldhályogban, melyben a szem nyomásának alacsonyan tartása elengedhetetlen, az egy-két hetes drug holiday további visszafordíthatatlan romlást eredményezhet. Ez a szemorvos által detektálható, ám magyarázatot az orvos nem talál rá, hiszen a szemorvosi viziten a szemnyomás már rendezett. Az ellátók közül senki nem tudja kitalálni, hogy a beteg korábban néhány hétre felfüggesztette-e a cseppkezelést. Emiatt is rendkívül fontos tudnunk és szemészeti betegségben szenvedő ismerőseinknek, hozzátartozóiknak elmondanunk, hogy a szemcseppek használata a nyaralás alatt is ugyanúgy szükséges, mint a hétköznapi életben. Legfeljebb a nagyobb odafigyelés, a nagyobb sterilitás és a nagyobb biztonság megteremtése lehet a különbség, ami még több feladatot ró a betegre a hétköznapi élet vonatkozó feladataihoz képest. Összefoglalva tehát – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája – az utazás a szembetegek legtöbbje számára nem jelenthet egészségügyi akadályt. A többlet odafigyelés, a gyógyszerek, a szemcseppek körültekintő, a higiénét mindenek elé helyező folyamatos alkalmazása azonban a szabadság alatt is elengedhetetlen. Ha úgy érezzük, hogy látásunkban, szemünk állapotában a szabadság alatt valamilyen kedvezőtlen változás állt be, és azt helyben az orvosi ellátással nem sikerül kellőképpen orvosolni, a hazaérkezés után mihamarabb keressünk fel megfelelő minőségű hazai szemorvosi ellátót, és tegyünk meg mindent azért, hogy mielőbb megkaphassuk a megfelelő végleges gyógyulást biztosító kezelést