A tökéletes látás teszi lehetővé, hogy az ember egyre több ismeretet szerezzen környezetéről, ezáltal gondolkodása fejlődik, mely összetett feladatok elvégzésére teszi képessé. A látórendszer fejlődésének legérzékenyebb szakasza embernél az első két életév.
• Ha az újszülöttnek mozgó tárgyat mutatunk, akkor azt a szemgolyó a mozgás irányában követi, majd gyorsan eredeti állásába tér vissza ez a látás vezérelte szemmozgás,
• 4. hét: alakra pillant, arcot, mozgó tárgyat egy szemmel, rövid ideig két szemmel figyeli,
• 6. hét: közeli tárgyakra már gyakran néz két szemmel,
• 8. hét: fénykeresés, mozgó fény követése,
• 12. hét: mozgó tárgyat fej-és szemmozgással már 180 fokban követi, élénk színeket kedveli,
• 16. hét: saját kezét vagy a kezében levő csörgőt figyeli,
• 20. hét: követi az elveszett játékot, zaj irányába pillant, érdeklődik az egy méternél nagyobb távolságban lévő vizuális ingerek iránt is,
• 24.hét: kéz, szem mozgása koordináltnak tűnik, nyúl az eldobott játék után, válogat az ingerek között, megkülönböztet,
• 36. hét: mélységlátás kezdete,
• 40. hét: apró tárgyak után érdeklődik, ezek után kézzel is nyúl,
• 44. hét: a szem vízszintes, függőleges irányba simán mozog,
• 48. hét: színes fonal után nyúl, jól korrigált mozgással,
• 12. hó: két szem látásának egyesítése még gyengének tűnik, de már jól megkülönböztet egyszerű geometriai mintákat,
• 12-15. hó: papírra vonalakat rajzol,
• 15-18. hó: képeket néz, formákat azonosít
• 21. hó: tovább javul a távolság megítélése,
• 24. hó: a látásélessége tökéletes.
A gyermek életében a törődő, gondos szülő az, aki elsőként veszi észre a szokatlan, átlagostól eltérő jelenségeket. A gyermekek látásának fejlődését mindvégig nyomon kell követni. Az éleslátásra, illetve kancsalságra vonatkozó tájékozódó vizsgálatokat a háziorvosoknak, iskolaorvosoknak, védőnőknek kell elvégezni. A tompalátás észlelésének leghatásosabb módszere a megfelelő időben elvégzett szűrővizsgálat.
A szemészeti gondozást az alábbi rendszerben javasolják:
• újszülött korban történjék meg a látószerv vizsgálata,
• szemész szakorvos által végzett teljes vizsgálat indokolt: koraszülötteknél, ha a családban kancsalság, tompalátás vagy más szembetegség fordult elő, 6-8 hónapos, de legkésőbb 1 éves korban, lehetőleg 6-8 hónapos illetve 2-2,5 éves kor között, de legkésőbb 3 éves korban egy alkalommal minden egészségesnek tartott gyermeknél.
Koruktól függetlenül szakemberhez kell irányítani:
• ha a gyermek korának nem megfelelő a látásélesség,
• ha meglévő szemüvege felett néz,
• ha gyakran panaszkodik fejfájásról,
• ha könnyezés, fényérzékenység észlelhető,
• ha visszatérő kötőhártya-gyulladása van,
• azokat, akik megfogalmazzák, hogy állandóan vagy alkalmanként szellemképesen vagy akár kettőzötten látnak,
• ha iskoláskorban 5 méteres távolságból vizsgálva a látásélesség az egyik vagy mindkét szemen gyengébb a szükségesnél,
• ha az arc esetleges asszimmetriája, a szemrés állása vagy a kisgyermekeket gyakran jellemző széles orrgyök, és a belső szemzugban látható bőrredő látszólagos kancsalságot eredményezhet. Önmagában ez az elváltozás nem igényel beavatkozást, de szakorvosi vizsgálat ilyen esetekben is szükséges.
Koraszülöttek és újszülöttek látásvizsgálata csak a pupilláris fényreakciók vizsgálatára terjed ki. 4-5 hónapos csecsemő látásáról tárgykövetés alapján tájékozódhatunk. 7-8 hónapos korú csecsemő látásélességének becslése: ha bármely szemét eltakarva is ügyesen nyúl a tárgyakért, és egyik szemének eltakarása ellen sem tiltakozik, feltehetően jól lát.
Szemmozgások vizsgálata: kisebb tárgy felmutatásával, a gyermek szeme előtti vezetésével történik (vezetett szemmozgások). Ez a vizsgálat már 2-3 hónapos korban elvégezhető. A gyermek fejét a vizsgálat közben előre tekintő helyzetben óvatosan rögzítjük.
Szaruhártya-fényreflex vizsgálata: bármilyen fényforrás segítségével meg lehet figyelni (pl. zseblámpa), hogy mindkét szaruhártya azonos helyén jelenike meg a fényforrás pontszerű tükörképe. (Ha a fényreflex nem szimmetrikus, kancsalságra van gyanú). Az anyáknak és a gyermek gondozóinak is el kell magyarázni a szaruhártyareflex megfigyelését, mert könnyen lehet, hogy a vizsgálatkor eltérés nem volt tapasztalható, de fáradt vagy beteg gyermeknél észlelhető az aszimmetria. Az ilyen időnkénti kancsalítás is vizsgálatra, kezelésre szorul.
Takarásos teszt: egyik kezünkkel felváltva takarjuk a gyermek szemeit, miközben másik kezünkben valamilyen számára figyelemfelkeltő tárgyat mutatunk. Azt figyeljük, hogy amikor a takarást váltjuk, a szabaddá váló szem kancsal helyzetben marad-e, illetve a párhuzamos szemállás érdekében ún. beigazító mozgást végez-e.
Csecsemőket, valamint a nem kooperáló gyermekeket a vizsgálóasztalon jól rögzítve, a kisdedeket ölben tartva, a nagyobb gyermekeket a felnőttel azonos módon vizsgáljuk. Igen fontos a kíméletes bánásmód, hiszen olykor még a felnőtt is tiltakozik, reflexszerűen védekezik a szemészeti beavatkozások ellen.
Alapként rögzíthető, hogy inkább tíz gyermeket kell "feleslegesen" azonnal szakorvosi vizsgálatra küldeni, mint egyet későn!