Ha egy gyermek rosszul működő szívbillentyűvel születik, amelyet nem lehet sebészi úton helyreállítani, állati vagy emberi szövet, illetve mesterséges billentyű beültetésére szorulhat. Ezek a megoldások életmentőek lehetnek, de nem képesek követni a gyermek fejlődését, így további sebészi beavatkozásokra van szükség a kinőtt billentyűk cseréjére.
Az állati szövet idővel merevebbé válik és kevésbé tartós, mint az emberi billentyű, a műbillentyűvel rendelkező gyermekeknek pedig állandó véralvadásgátló kezelésben kell részesülniük.
„Elképzeléseink szerint, ha a születés előtti vizsgálatok szívfejlődési rendellenességet mutatnak, a köldökzsinórvér őssejtjeiből szívbillentyűt kellene készíteni, ami bármikor készen állhat, ha a gyermeknek szüksége van rá” – mondta dr. Ralf Sodian, a Müncheni Egyetemi Kórház szívsebésze.
A kutató és munkatársai köldökzsinórvérből nyert őssejteket használtak, amelyeket fagyasztással konzerváltak. 12 hét elteltével egy biológiai úton lebomló, szívbillentyűt formáló vázra juttatták az őssejteket, és laboratóriumi körülmények között növekedésre késztették őket. A sejtek benőtték a vázat és szövetréteget képeztek. Jelzőmolekulákkal igazolták, hogy a fehérjéket és egyéb molekulákat megfelelő arányban tartalmazó szív- érrendszeri szövet nőtt a laboratóriumban.
Számos kérdés vár még megválaszolásra, többek között ki kell majd választani az optimális vázanyagot, előkezelni kell majd a billentyűket, hogy azok a beültetés után megfelelően működjenek. „Ez a módszer ideális szívbillentyűpótlási lehetőséget jelenthet, ami együtt tud növekedni a beteggel, szükség szerint képes változtatni az alakját, és a beteg élete végéig tarthat” – mondta dr. Sodian.