Tudja, mik a szívinfarktus rizikófaktorai?

Vannak, akik veszélyeztettek a szívinfarktus szempontjából?

A címben feltett kérdésre a választ hátorozottan igen. A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára elengedhetetlen, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek.

A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

• magasabb életkor,

• magas vérnyomás,

• magas koleszterinszint,

• dohányzás,

• férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),

• cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),

• családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,

• már meglévő szív- és érrendszeri betegség,

• hormonális fogamzásgátló szedése,

• túlsúly,

• mozgásszegény életmód.

Európában a szív- érrendszeri rizikóbecslésére sokféle formula ismert, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés. Ez azt jelenti, hogy a kardiológusok azt az öt változót veszik figyelembe, amelyek a fenti felsorolás első öt helyén találhatók. Ennek alapján becsülhető meg annak a valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-, vagy agyérelzáródást, vagyis infarktust, vagy stroke-ot.

A jó hír, hogy ez a kockázat kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel jelentősen csökkenthető.

Tünetmentesség esetén is fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás

A szívinfarktus megelőzhető lehet a megfelelő kardiológiai kivizsgálással.A kardiológiai szűrés, kivizsgálás azért is döntő jelentőségű, mert az esetek egy részében az érintettek teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is. Náluk a kardiológiai rizikóbecslés miatt fontos az ellenőrzés, különösen, ha több kockázati tényezővel is rendelkeznek.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy valaki tüneteket tapasztal, még ha csak enyhe formában is. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy nem szabad azokat félvállról venni. Ha tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi fájdalom, vagy akár csak diszkomfort érzés, szédülés, szabálytalan szívverés -, ne legyintsen rájuk, hanem jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

A genetikán nem, de az életmódon lehet változtatni

Evidens, hogy nem tudunk változtatni a szív- és érrendszeri betegségek genetikai meghatározottságán, de mindenképpen tisztában kell lennünk a kockázattal. Ha ugyanis tudjuk, hogy a családban előfordult szívinfarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot.

Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk és az életkorunk sem, de az életmód rizikófaktorain mindig lehet változtatni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos kockázati tényezők súlyosabbak a többinél. Például a túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú cukorbetegség kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen "eseménye", akkor rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, vagyis rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

Sztancsik doktornő szerint azonban nincs olyan eset, amelynél ne lenne jelentősége az életmód orvoslásnak. Hiszen bár a dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a kiegyensúlyozatlan, nem teljes értékű táplálkozás erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind előnyös irányban befolyásolható, a szívinfarktus rizikója csökkenthető.

Ossza meg:

Kövessen minket: