Nem csak a covid szövődménye lehet a szívizomgyulladás
A szívizomgyulladás a covid egyik lehetséges szövődményeként egyre szélesebb körben ismert betegséggé vált. Azt is egyre többen tudják, hogy a szív izmainak gyulladása milyen következményekkel járhat:
• gyengülhet és megnagyobbodhat a szív,
• hegszövetek keletkezhetnek az izmokban,
• egyre nehezebbé válhat a vér keringetése.
Ezt a betegséget azonban nem csak a covid okozhatja. Igaz, hogy leggyakrabban valamilyen vírusfertőzés, például a covid következtében alakul ki a gyulladás, de baktérium és más fertőző betegségek is járhatnak ilyen szövődménnyel.
Ugyancsak előfordulhat, hogy valamilyen mérgezés váltja ki a szívizomgyulladást, de ritkán bár, de autoimmun és daganatos betegségek is kiválthatják.
Az általánosabb tünetek mögött is állhat szívizomgyulladás
A szívizomgyulladás sokszor tünetmentes, de okozhat mellkasi fájdalmat, erős szívdobogást is.A szívizomgyulladás jellemzően nem jár specifikus tünetekkel, sokszor semmiféle panaszt nem okoz – ez jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. Ha mégis felmerülnek tünetek, azok gyakran a fertőzés általános tüneteinek tűnnek, vagy éppen más szívbetegségre engednek következtetni.
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni az alábbi panaszokkal:
• erős kimerültség,
• szívdobogás-érzés, szapora pulzus,
• légszomj mozgás közben,
• fekvés közben is jelentkező légzési nehézség,
• mellkasi fájdalom, nyomás, ami testszerte is kiterjedhet,
• ödémák megjelenése,
• ízületi fájdalom,
• zavartság, ájulás.
Már csak azért is fontos a diagnózis, mert a kezeletlen myocarditis, vagyis a szívizomgyulladás súlyosabb formában szívburokgyulladáshoz, szívelégtelenséghez, szívritmuszavarhoz is vezethet. A súlyos szívritmuszavarok pedig akár a szív működésének leállását is eredményezhetik, ami azonnali kezelés nélkül hirtelen szívhalált is okozhat.
Célzott kezeléssel teljes lehet a gyógyulás
Szívizomgyulladás gyanúja esetén fontos lehet az EKG, a szívultrahang. Amikor valaki olyan tünetekkel fordul orvoshoz, amelyek felvethetik a szívizomgyulladás gyanúját, a fizikális és a laborvizsgálaton túl szükség lehet különböző képalkotó módszerekre is a diagnózishoz. Az EKG-n, a szívultrahangon kívül esetleg igény lehet mellkasröntgenre, ritkán MRI-re – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
Ha az eredmények szívizomgyulladásra utalnak, a legfontosabb teendő a fizikai aktivitás átmeneti korlátozása, melynek időtartama általában csupán néhány hét, majd következhet a terhelés fokozatos visszavezetése.
Egyes esetekben gyógyszeres kezelést is elrendelhetünk, hiszen például, ha baktérium okozta a betegséget, antibiotikumra van szükség. Vírusfertőzés esetén szóba jöhetek gyulladáscsökkentők, vízhajtók, véralvadásgátlók vagy szívelégtelenség elleni gyógyszerek.
A diagnosztizálás és a kezelés mellett nagy figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra, a rendszeres mozgásra is - azonban egy vírusfertőzés utáni szívizom-érintettség, vagy annak gyanúja esetén lehetőleg egy előzetes kardiológiai állapotfelmérés után. Megfelelő kezeléssel és kiegyensúlyozott életmóddal teljes gyógyulásra lehet számítani.