2024. Október 08. kedd
Melyek a fő tünetek? -  Mit jelent mindez a gyakorlatban? -  Kiket érint? -  Középkorúan elmúlhat
Valahol a skizofrénia és a konfliktusneurózisok között létezik egy betegség, amelyről az érintetteken és az orvosokon kívül ma még talán kevesen tudnak. A neve borderline szindróma, magyar fordítás szerint határeseti személyiségzavar. Hogyan ismerhető fel ez a betegség, melyek a jellegzetes tünetek?

Mit jelent ez a határeseti jelző? Minek a határairól van szó? Magát a borderline kifejezést először egy Zilboorg nevű elmeorvos használta 1931-ben, amikor a skizofrénia és a neurózisok mélyebb lelki alapjait kutatta. Vizsgálatai során arra a felismerésre jutott, hogy ezek a személyiségzavarok gyakorta átbillennek egymásba, s nem egy betegnél megfigyelhető, hogy tüneteik szerint e két betegségcsoport határán állnak.

Szemelyiseg zavar

 Az ún. dinamikus pszichiátriai szemlélet szerint e két betegségcsoport, a skizofrénia és a neurózis voltaképpen egy hasonló zavar két végletét jelentik, nem pedig két különböző dolgot, ennek értelmében pedig van köztük átmenet. Ez az „átmenet" lenne a borderline személyiségzavar, melynek tünetei között egyaránt felfedezhetünk skizofréniára jellemző és neurózisra utaló tüneteket is.

Melyek a fő tünetek?

A legszélesebb körben elfogadott definíció szerint borderline személyiségzavarban szenved valaki, ha kapcsolatai instabilak, állandóan változik az énképe, ingadozik a hangulata, és nem tudja impulzusait ellenőrzése alatt tartani. Amennyiben az alábbi tünetcsoportból legalább öt jellemző a betegre, jó eséllyel borderline szindrómával állunk szemben.

Identitászavarok

• A valós vagy elképzelt elhagyatás elkerülése érdekében tett kétségbeesett erőfeszítések.
• Állandó ürességérzés.
• Identitásproblémák: állandóan változó érzések azzal kapcsolatban, hogy kicsoda és miben hisz.

Hangulati zavarok

• Érzelmi labilitás, hangulati ingadozás – intenzív szomorúság, ingerlékenység és szorongás váltakozásával.
• Intenzív és erősen hullámzó kapcsolatok másokkal, melyeket az idealizálás és a leértékelés szélsőségei közti váltakozás jellemez.
• A harag mértéke gyakran nincs arányban a kiváltó körülményekkel, a düh kontrollálása nehézségekbe ütközik.

Észlelési zavarok

• Stressz hatására paranoid gondolatok (úgy érzi, üldözik) vagy súlyos disszociatív tünetek (úgy érzi, „elkülönül" önmagától, mintha álomban lenne) megjelenése.

Viselkedési zavarok

• Az esetlegesen önromboló impulzusok (túlköltekezés, óvatlan autóvezetés, falásrohamok, szex, alkohol, drog) ellenőrzés alatt tartásának nehézségei.
• Visszatérő öngyilkossági kísérletek vagy önmegsebzés, öncsonkítás.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Stabil kapcsolatok hiánya

A borderline személyiségzavarban szenvedőkre gyakran jellemző, hogy nincsenek stabil kapcsolataik, ami a leginkább mások iránti intoleranciájukból fakad. Ez az intolerancia pedig leginkább az elhagyástól való félelemmel függ össze. Ragaszkodnak a számukra fontos személyekhez, azonban ha bármilyen visszautasítás éri, őket akkor átcsap az ellenkező végletbe, képesek a másikat meggyűlölni és a továbbiakban elkerülni. Gyakorta előfordul, hogy teljesen irreális követelésekkel fordulnak a környezetük felé, melyekkel mintegy kiprovokálják az elutasítást. Ugye, megmondtam! igazolják magukat.

Előfordul, hogy céljaik eléréséhez manipulálnak másokat, érzékenynek, odafigyelőnek, empatikusnak mutatkoznak. Ez azonban nem mindig valós érzés: amennyiben egy „nem"-mel próbára tesszük állhatatosságukat, gyakran a türelmetlenség bukkan a felszínre. Gyakorlatilag nem tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a másik embernek is megvan a saját élete, és nem napi huszonnégy órán át áll a borderline-os rendelkezésére. Hangsúlyozzuk azonban, hogy mindez nem jellemhiba, ezek a borderline személyiségzavar sajátos tünetei.


A cikk folytatódik - 1/2. oldal
1.  |  2.  |  következő ›utolsó »
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés