Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Heveny, fertőző betegségről van szó, melynek kórokozója a herpeszvírusok családjába tartózó ún. Epstein-Barr vírus. (Hasonló tünetekkel járó betegséget ritkábban más kórokozók is előidézhetnek.) Világszerte előforduló, gyakori megbetegedés: élete folyamán gyakorlatilag mindenki átesik a fertőzésen.
A mononukleózis gyermekkorban a leggyakoribb, ilyenkor rendszerint tünetmentes, enyhe lefolyású. Fejlett országokban a lakosság mintegy fele serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban fertőződik. Leányoknál 14-16, fiúknál 16-18 éves korban következik be a legtöbb fertőzés, ez megfelel annak az időszaknak, amikor a serdülő párkapcsolatokat kezd létesíteni.
A vírus megtalálható a nyálban, garatváladékban, így továbbadása szorosabb kontaktus, például csók révén történik (innen a csókbetegség elnevezés); kevésbé valószínű a cseppfertőzéssel történő terjedés. A betegség idején a vér is fertőz. Ha a kórokozó bekerült egy egészséges, fertőzéssel szemben még nem védett szervezetbe, a garatban elkezd szaporodni, immunválaszt indít el, és kiváltja a jellegzetes tüneteket.
Átlagosan 10 napos lappangási időszak után mutatkoznak a mononukleózis első jelei: gyengeség, borzongás, étvágytalanság, rossz közérzet, izomfájdalmak. Ezek bármilyen vírusbetegségre utalhatnának. Ezt követően alakulnak ki a betegség jellegzetes tünetei.
Láz
Igen magas, lázcsillapítókkal, hűtőfürdővel, langyos vizes borogatással csak időlegesen uralható (mirigyláz). A láz 10-14 napig is vissza-visszatérhet, ritkán még elhúzódóbban fennmarad.
Nyirokcsomó-duzzanat
A nyirokrendszer megbetegedésének jele a nyak és más területek nyirokcsomóinak esetenként fájdalmas duzzanata, a garatmandulák gyulladása, a lépés májnagyobbodás. Gyakran láthatóvá is válik a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása, ezt a beteg is észlelni szokta. A torokgyulladás részeként a mandulákon piszkosfehér, gyakran összefolyó lepedék keletkezik; amelyet meg kell különböztetni a baktériumfertőzés (!) okozta tüszős mandulagyulladástól. Úgyszintén megnagyobbodik, tapinthatóvá válik a lép, ritkábban a máj is. Enyhe májgyulladás gyakorlatilag minden esetben kialakul, néha azonban sárgaság, sötét vizelet is jelentkezik; emiatt fertőző májgyulladás lehetősége merülhet fel, ha a betegség többi tünetét nem érzékelik megfelelően.
Bőrkiütések
Ezek az esetek kb. 15%-ában kísérik a betegséget, ha azonban a mandulagyulladás miatt a beteg antibiotikumot kapott, majdnem mindig jelentkeznek testszerte viszkető bőrkiütések, a gyógyszerszedés kezdetétől számított 7-8. napon. Ez tüneti kezelés mellett néhány napon belül megszűnik.
Szövődményként
…ritkán a központi idegrendszer és a szívizom gyulladása is jelentkezhet.
A klinikai tünetek általában elegendőek a kórisme felállításához. Ha laboratóriumi vizsgálat is történik, akkor kórjelző a vérkép: általában fehérvérsej-tszaporulat észlelhető, a vérkenetben jellegzetes alakú limfociták láthatók. A betegség fennállása igazolható a szervezet védekezésének részeként kialakuló ellenanyagok vizsgálatával is. E tesztek a betegség kezdetét követően általában négy hét múlva válnak pozitívvá, de csak az esetek mintegy felében. A társuló májgyulladás általában enyhe és magától gyógyul; a májsejtekből felszabaduló enzimek emelkedett szintjével igazolható.
Mivel az Epstein-Barr vírus nyállal terjed, a további szoros kontaktus kerülendő. Lényeges a pihenés, a megnagyobbodott lép miatt kerülendő a torna, a nehéz fizikai munka. Fontos a beteg megnyugtatása afelől, hogy a betegség bár kellemetlen néhány hét alatt szövődménymenetesen gyógyul.
Lázcsillapításra megfelelnek a paracetamoltartalmú szerek, de a langyos fürdő és a vizes borogatás is kedvező hatású. A torok- és májgyulladás miatt is csökken az étvágy, ezért az étkezést nem kell forszírozni: a beteg azt és annyit egyen, ami és amennyi jólesik. Előnyösek a könnyen, fájdalommentesen nyelhető pépes ételek és folyadékok, gyümölcslevek.
Garatfertőtlenítő tabletták elszopogatása vagy ilyen hatású oldatokkal történő gargarizálás jó hatású. Vírusellenes gyógyszereknek a kezelésben nincs jelentőségük. A torokgyulladás miatt antibiotikumok rutinszerű adása nem indokolt, ezek ugyanis a kórokozóra mivel az vírus nem hatnak, továbbá a már részletezett bőrjelenségek kialakulásához vezethetnek. Antibiotikumot általában csak súlyos esetekben, a nyaki nyirokcsomók kifejezett nyomásérzékenysége esetén célszerű előírni, a bakteriális felülfertőződések megelőzésére, és akkor is csak olyan gyógyszercsaládból, mely a fenti bőrkiütéseket nem válthatja ki.
Szövődménymentes esetekben a láz általában 10-14 napon belül megszűnik, a nyirokcsomó- és lépmegnagyobbodás, a májgyulladás pedig többnyire négy hét alatt. Esetenként 2-3 hónapig is fennmaradhat viszont a gyengeség, fáradékonyság.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
