Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A szellemi leépüléssel, elbutulással (demencia) járó betegségek egyik leggyakoribb változata az Alzheimer-kór, mely a kórképet 1907-ben leíró Alois Alzheimerről kapta elnevezését. A betegség progresszív agyi megbetegedés, a beteg állapota tehát folyamatos romlást mutat a memória, a gondolkodás, a figyelem; a tanulási, a kommunikációs és az ítélőképesség terén, valamint fokozatosan rosszabbodik az önellátásra való képesség is: egyre kevésbé képes ellátni a mindennapi rutint jelentő feladatokat. Ezen kívül változás tapasztalható a személyiségben, a viselkedésben is, például az érzelmek kontrollálása és a szituációnak megfelelő viselkedésre való képesség terén.
A betegség lefolyása igen változatos lehet, tarthat három, de akár húsz évig is. Legelőször az agy emlékezetért és gondolkodási funkciókért felelős területeit érinti, de előrehaladtával más agyi területek sejtjei is elhalnak. Az első figyelmeztető jel a feledékenység, az emlékezet romlása kell hogy legyen, a felismerést azonban nagyban nehezíti, hogy a köztudatban a feledékenység az időskor „normális” velejárójaként él, és eszünkbe sem jut betegségre gyanakodni, ha idősebb hozzátartozónkon a „szenilisedés” jeleit fedezzük fel.
Az Alzheimer-kór lefolyásában több fázist különböztethetünk meg. A betegséget okozó agyi folyamatok már jóval a szimptómák jelentkezése előtt megindulnak; a tünetek megjelenése egyénenként eltérhet, bizonyos tünetek pedig eltűnhetnek, míg mások egyre rosszabbodnak.
A betegség korai szakaszában apró változások észlelhetők. A feledékenység a rövid- és hosszú távú memória terén egyaránt jelentkezik: a beteg elfelejt épp csak megtörtént eseményeket, dolgokat, ugyanakkor problémái adódnak időpontokkal és dátumokkal kapcsolatban (pl. nem tudja megmondani az éppen aktuális dátumot), nem jutnak eszébe akár gyakran használt nevek, szavak. Sokat ismétli önmagát, nehezebben ért meg új dolgokat és könnyen „elveszti a fonalat”. Nehezen dönt, elveszíti érdeklődését mások, vagy tevékenységek iránt, nem hajlandó alkalmazkodni új dolgokhoz, és gyanakvóvá válik.
A középső stádium tünetei már sokkal jellegzetesebbek. A betegnek gondjai támadnak egyszerű, a mindennapi rutinhoz tartozó tevékenységekkel (pl. főzés, mosogatás, öltözködés), zavar mutatkozik a tárgyak felismerésében és helyes használatában (pl. felismer egy adott tárgyat, de nem tudja helyesen használni). Az emlékezetromlás még erőteljesebbé válik: elfelejti közelállók nevét, nem ismer fel arcokat, vagy összetéveszt személyeket; valamint még gyakrabban ismétli önmagát. Romlik a tér- és időbeli tájékozódás képessége, az alzheimeres eltéved, elkóborol, összekeveri a napszakokat, és a helyzetnek nem megfelelően viselkedik (pl. pizsamában megy ki az utcára). A feledékenység akár a saját, vagy mások testi épségét is veszélyeztetheti, mivel pl. égve felejti a gázt. Erősödnek a pszichés tünetek: könnyen nyugtalanná, mérgessé, vagy agresszívvé válik, és akár hallucinációk is jelentkezhetnek.
Az Alzheimer-kór késői szakaszában a beteg már nem képes ellátni magát, állandó felügyeletre, ellátásra szorul, másoktól függővé válik. Az emlékezetromlás odáig fajul, hogy a beteg ismerős tárgyakat, vagy akár a környezetét sem ismeri fel, bár megfigyelhetők „tiszta pillanatok” is. A fizikai állapot is jelentős romlást mutat: tetemes súlyveszteség, inkontinencia (széklet- és vizelettartási problémák), evési és akár nyelési nehézségek jelentkeznek, a beteg nem képes egyedül enni; a járás csoszogóssá, ingataggá válik, és a beszédkészség is fokozatosan leépül. A beteg végső soron ágyba, tolószékbe kényszerül, mindeközben pszichés állapotát idegesség, lehangoltság vagy épp agresszivitás jellemzi.
A betegség általában negyven éves kor után fordul elő, és pontos okát nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy több tényező áll hátterében, ezek közül feltételeznek genetikai és környezeti okokat. A betegség különféle idegrendszeri elváltozásokkal jár: az agyban lévő idegsejtek egy része elhal, illetve kimutathatók rendellenes lerakódások, ún. bétaamiloid plakkok, valamint feltételezhető zavar bizonyos ingerületátvivő anyagokkal kapcsolatban is. A diagnózis felállításához számos vizsgálat szükséges (pl. labor- és ct-vizsgálatok).
A betegség gyógyíthatatlan, ám gyógyszeres kezeléssel lassítható a tünetek rosszabbodása. A pszichés tünetek, a magatartás- és alvászavar is javítható gyógyszeresen, illetve bevethetők egyéb, nem gyógyszeres módszerek is: pszichoterápia, memóriafejlesztő gyakorlatok, mozgás, illetve a mindennapi teendők elvégzését könnyítő tevékenységek, mint például a naplóvezetés.
Próbáljuk rávenni az alzheimeres beteget a rendszeres testmozgásra. A séta megfelelő mennyiségű ingert jelent. Ha kint nagyon hideg vagy meleg van, akár a közeli bevásárlóközpontba is mehetünk. A rendszeres mozgással a beteg levezetheti fölös energiáit, így jobban alszik. Hasznos lehet egy rövid séta a boltba, vagy egy étterembe. A séta során figyeljünk a biztonságra és a felmerülő veszélyekre. Akkor biztonságos a sétálás a betegnek, ha képes egyedül járni, és nem szokott elesni. Sokan még az egészen késői fázisban is tudnak biztonságosan menni. A demens betegek még ismerős környezetben is elveszhetnek, így hasznos lehet ha a személyes tárgyakon, pénztárcán, cipőn feltüntetjük a beteg nevét, a mi nevünket és elérhetőségünket. Előfordulhat, hogy sokat gyalogolnak pihenés nélkül, ami fokozza az elesés veszélyét. Legyünk körültekintőek a sétáknál, figyeljünk, hogy megelőzzük az esetleges eséseket, ezért a beteg mindig viseljen kényelmes, passzentos cipőt, amely nem jön le könnyen a lábáról. A személyes tárgyakon, pénztárcán, cipőn tüntessük fel a beteg nevét, a mi nevünket és elérhetőségünket.
A világon 18 millió ember szenved demenciában, vagyis szellemi leépüléssel járó betegségben, melyek közül a leggyakoribb az Alzheimer-kór. A hazai adatok szerint a magyar lakosság 12-15%-nál, azaz 250-300 ezer embernél fordul elő valamilyen demencia, az Alzheimer-kór pedig kb. 160 ezer honfitársunkat érinti.
Segítség az interneten: felejtek.hu
Sokat segíthet az Alzheimer-kórra és más, demenciát okozó betegségekre specializálódott www.felejtek.hu azoknak, akik érintett családtagjukat gondozzák. Nemcsak ezekről a betegségekről tudhatnak meg minden fontosat, hanem számos hasznos ápolási tanácsot gyűjtöttek össze a betegek hozzátartozói számára is. Ötleteket kaphatnak napi gondozás során felmerülő problémákhoz, például ahhoz, hogyan javítható a memória, milyen játékokkal, gyakorlatokkal lehet a lehető legtovább karbantartani. Nagyon fontos az is, hogy a felejtek.hu portálon keresztül sorstársakkal is megoszthatja a tapasztalatait és szakemberektől is kérhet segítséget, nemcsak orvosi, hanem szükség esetén jogi, esetleg társadalombiztosítási ügyekben is.
Szponzorált tartalom
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
