Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A rovarcsípés után kialakuló tünetek – helyileg keletkező duzzanat, fájdalom vagy viszkető érzés (a fájdalom és a viszketés ugyanis azonos idegpályán továbbított, különböző erősségű inger) – a rovar nyálával szembeni allergiás reakció jelei.
Igen gyorsan, a csípés után néhány perccel már létrejön a csalángöb (hasonló a „csalánkiütés” egyik eleméhez), és rövidesen különösebb kezelés nélkül meg is szűnik. Az egyes személyek bőrreakciójának (vagyis a csalángöb) nagysága egyéni érzékenységtől függ, akárcsak az, hogy ki milyen mértékben „vonzza” a vérszívó rovarokat. 
Különösebb beavatkozásra általában nincs szükség. A „gyötrelmeket” enyhíthetjük hideg vizes borogatással és használhatunk viszketés elleni készítményeket, például antihisztamin tartalmú krémeket, amik csökkentik a viszketést. Antibiotikumot kár a rovarcsípésre kenni, kivéve, ha a vakarás kisebesedést idézett elő, és az elfertőződni látszik. Gyerekeknél előfordulhat, hogy a csípés helyét "véresre vakarják". Ilyen esetben alaposan tisztítsuk meg a bőrfelszínt és a másodlagosan fellépő fertőzések megakadályozására alkalmazzunk fedőkötést.
Számos közép-európai szúnyogfaj közös jellemzője, hogy a nőstények peterakáshoz a melegvérű állatok vagy az ember vérét igénylik. Hosszú szúró-szívó szájszervükkel behatolnak a bőrbe, oda nagy hatású véralvadásgátló anyagot juttatnak amit nyáluk tartalmaz, majd vért szívnak. Az akcióban megzavart egyed nyálának jelentős mennyiségével együtt szívókáját is bőrünk alatt hagyhatja. Ezzel az apró alkatrésszel azonban nem érdemes foglalkoznunk, mert az rövid időn belül magától kilökődik. Az alig észrevehető szúrás után, egy erősen viszkető, vörös hólyag képződik. A véralvadásgátló anyag okozta kellemetlen viszketés akár egy napig is eltarthat.
A szúnyogfajok közül járványtani szempontból a maláriát terjesztő Anopheles bír jelentőséggel. Ma világszerte 400 millió ember él olyan vidéken, ahol a malária előfordulása mindennapos. Hazánkban a II. világháború előtti időben Szabolcs-Szatmár, Zala és Somogy megye területén fordultak elő tömegesen megbetegedések: akkoriban évi 38 ezer friss maláriaesetet jelentettek be évente. A II. világháború után megindított szervezett védekezésnek köszönhetően 1956 óta malária nem fordult elő a hazai lakosság körében, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a trópusra utazók szállítanak haza.
Rendkívül fontos, hogy akik olyan vidékekre készülnek, ahol malária még előfordul (például Afrika vagy Távol-Kelet), megfelelő óvintézkedéseket tegyenek a megbetegedés elkerülése érdekében. Ezek közé tartozik az elektromos szúnyogriasztó szerkezetek vagy vegyi anyagok, szúnyoghálók stb. használata, valamint trópusi útjainkon a megelőző célzattal szedett maláriaellenes gyógyszerek használata. A hazai szúnyogok maláriát nem terjesztenek; a szúnyogcsípés okozta kellemetlenségen kívül más ártalomra nem számíthatunk.
Magyarországon közel ezer pókfajta él, mérgük többnyire fehérjékből áll. Ez a vegyület nem veszélyes az emberre nézve. Ha a harapást érzékeny helyen szenvedjük el (pl. nyak, testhajlatok), ott toxikus hatás is előfordulhat: a bőr erősen kivörösödik, megduzzad. A csípés helyét fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá vizes borogatást, szükség esetén bőrnyugtató készítményt. A mérges pókok csípését követően (azokban az országokban, ahol előfordulnak) méregsemlegesítő oltás szükséges.
Veszélytelenek a hazai hangyafajok is. Nálunk az erdei vöröshangya, a gyepi hangya és a fáraóhangya fordul elő. (A Mexikói-öböl vidékén számos csípést okoznak a tűzhangyák.)
Szabadban bekövetkező rovarcsípések megelőzésére jó szolgálatot tesznek a különböző kémiai anyagokat tartalmazó riasztószerek. Ezek a készítmények folyadék, rúd, gél, krém, aeroszol vagy pumpás aeroszol formájában kaphatók, és leggyakrabban dietil-toluamidot, dimetil-ftalát, vagy a hatékony, de egészségre ártalmatlan picaridin hatóanyagot tartalmaznak. A sebezhető területeket fedő ruházatot át kell itatni, így a hatóanyag okozta, ritkán előforduló allergia lehetőségét is csökkentjük amellett, hogy hatékonyan védekezünk a rovarok, főleg a szúnyog ellen. Az aeroszolok zárt helyiségben lefekvéskor szétpermetezve elkergetik a szobában megbúvó szúnyogokat, de hatásuk nem túl tartós, a szúnyogok még az éjszaka folyamán visszatérnek. A hangfrekvenciás riasztókat többnyire csak a gyártók találják hatékonynak.
Öltözetünk sötétedés után például olyan vidékeken, ahol a malária kórokozója előfordul legyen csukott; minél kisebb bőrfelület maradjon szabadon. Ilyen országokban éjjel használjunk szúnyoghálót: lefekvés után zseblámpával ellenőrizzük, hogy semmilyen rést nem hagytunk, amelyen a szúnyogok berepülhetnek hálóhelyünkre. A nyitva tartott ablakot szintén lássuk el védőhálóval.
(X)
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
