Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Még a 20. század elején is komoly (20%-os) halálozással járó betegség volt a gyermekek között a torokgyík. Baktérium okozza a fertőzést (a Corynebacterium diphtheriae), mely a gégében tapadós, fehéres-szürkés lepedék képződését váltja ki. Ezt nevezik álhártyának, mely az alsóbb légutakba terjedve a beteg fulladásos halálához vezetett. A baktérium által termelt mérgező anyag (toxin) még súlyosbította is az állapotot, szívkárosító hatása révén. A betegség fokozatosan, felső légúti hurutos betegségként kezdődik, a gyermek lázas, nagyon elesett, nem akar enni, nyelni. Köhögése ugató jellegű, levegőt is nehezen kap.
Bókay János, a híres magyar gyermekorvos még a múlt század végén vezette be a betegség kezelésében a manapság altatáskor rutinszerűen használt gégefeltárásos lélegeztetés (intubálás) módszerét, mellyel sok gyermek életét mentette meg.
Az antibiotikumok felfedezése óta gyógyítható betegség, sőt van rá védőoltás, amivel meg is előzhető. A gyermekek 2, 3, 4 hónapos, illetve 3, 6 és 11 éves korukban kapnak védőoltást szamárköhögés és tetanusz elleni alkotórésszel kombináltan. Ennek köszönhető, hogy manapság Magyarországon igen ritka megbetegedés. Közel fél évtizeddel ezelőtt akadt néhány eset, melyet külföldről hurcoltak be. Ezek is meggyógyultak.
A szó (croup) varjúkárogást jelent, de ezt a kifejezést használták a gégenyálkahártya jelölésére. A torokgyíkhoz hasonló tünetekkel jelentkező betegségek összefoglaló neve pseudocroup, de a hétköznapi gyakorlatban csak a krupp elnevezést használják.
A napközben teljesen egészségesnek tűnő gyermek az éjszakai, kora hajnali órákban nehezített, húzó belégzésre ébred, köhögése kutyaugatás-szerű. Láza nincs, vagy csak kis hőemelkedése van. A köhögés fokozódik, enyhébb esetben a nappali órákra magától enyhül, majd néhány nap múlva megszűnik, de súlyos esetben akár meg is fulladhat a kis beteg. Általában fél- és ötéves kor között jelentkezik, leginkább ősztől tavaszig, a hurutos időszakban. A krupp okát pontosan nem tudjuk, de feltételezhető a vírusos eredet, az allergiás hajlam szerepe, konkrét allergént viszont az esetek nagy részében nem lehet kimutatni. Védőoltás nincs ellene.
A panaszt a gégében, a hangszalag alatti terület nyálkahártya-duzzanata okozza, súlyossága is ennek mértékétől függ. Legegyszerűbb és leghatásosabb házi kezelés az ablak kinyitása, hideg, párás levegő belélegzése. (A meleg pára gőzölés kifejezetten ronthat a tüneteken!) Ezt alkalmazzuk addig, amíg megérkezik az orvos, aki eldönti, hogy elegendő-e az otthoni kezelés, vagy olyan súlyos az állapot, hogy injekcióra, majd kórházi kezelésre szorul a beteg.
Egyesekben a krupp tünetei ismételten jelentkeznek, de ötéves kor után már igen ritkán. Megelőzni nemigen lehet, bár próbáltak már rendszeresen adni allergiaellenes szereket, hatásuk elég kétséges. Ismétlődő esetekben érdemes gégészeti vizsgálatot végeztetni, hogy kiderüljön, nincs-e valamilyen anatómiai alapja a visszatérő tüneteknek.
A gégegyulladás gyakran együtt jár a garat gyulladásos betegségével is. Ilyenkor a felső légúti hurut tüneteit mutatja a beteg: lázas, köhög, nehezen nyel, fáj a torka. Köhögése és hangja inkább rekedtes. Ha a fertőzés a légcsőre is leterjed, köpetürítés, a szegycsont mögötti éles, égő fájdalom kíséri. Antibiotikum adásával, lázcsillapítással, gargarizálással, szükség esetén köptető hatására gyógyul, nem igényel kórházi kezelést.
Igen veszélyes állapot azonban a gégefedő-gyulladás. A lázas, hurutos beteg állapota fokozatosan romlik, már a nyálát sem tudja lenyelni, ugató köhögése jelentkezik, s nem jellemző az éjszakai kezdet. Ülve tud csak levegőt venni, és ha nem kerül időben intenzív osztályra, megfulladhat. Ott néha lélegeztetésre is szükség van. Általában baktérium okozza; a páciensnek azonnal intravénás antibiotikus kezelést kell kapnia, így gyógyulhat. Egyszerű azonban a megelőzése: mivel nagyrészt a Haemophilus influenzae nevű baktérium a kiváltója, az ez elleni védőoltás (Act HIB, Pedvax HIB) feltétlenül javasolt!
A láztalan, játszadozó vagy evő kisdednél hirtelen jelentkező heves köhögés a szájba vett idegentest félrenyelésének gyanúját veti fel. Ilyenkor azonnal próbáljuk meg kirázni az idegentestet a légutakból, vagy orvoshoz kell fordulni, aki a megfelelő ügyeletre irányítja a beteget. Ott tudják csak a légcsőbe, hörgőbe került anyagot eltávolítani. A rejtve maradt idegentest visszatérő tüdőgyulladásokat, asztmához hasonló tüneteket okozhat. Ezért ne kerüljön soha a kisgyermek kezébe apró tárgy, játékalkatrész, vagy könnyen félrenyelhető étel (pl. mogyoró)!
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
